A Journal of the American Medical Association of Pediatrics című folyóiratban megjelent kutatás szerint fejlődési elmaradás vehető észre azoknál a csecsemőknél, akik sok időt töltenek valamilyen okosképernyő nézegetésével, írja a Futurism.
A szerzők szerint a képernyőnézegetés „korlátozhatja a csecsemők valós életbeli motoros készségeinek gyakorlását, amelyeket a közelében lévő emberek utánzásából sajátítanak el".
A kutatók egy kérdőívet töltettek ki több mint 7000 szülővel, amiben egy egyszerű kérdést tettek fel:
Egy átlagos napon hány órán keresztül engedik meg gyermekeiknek, hogy tévét, DVD-t, videojátékokat, internetes játékokat (beleértve a mobiltelefonokat és táblagépeket) stb. nézzenek?
Shutterstock
Az eredményeket a csecsemőkortól – vagyis egyéves kor alatt – négyéves korig követték nyomon, és a tudósok végül összefüggésbe hozták a magas képernyőidőt a fejlődésben mutatkozó késésekkel, beleértve a durva- és finommotoros készségeket, a nyelvi képességeket és a szociális készségeket.
Kétéves korukra azok a gyerekek, akik naponta legfeljebb négy órát töltöttek képernyő előtt, a kutatók szerint háromszor nagyobb valószínűséggel szenvedtek lemaradásban a kommunikáció és a problémamegoldó képességek terén; azoknál, akik naponta több mint négy órát töltöttek képernyő előtt, közel ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki kommunikációs elmaradás is.
A CNN megkérdezte a témában Dr. John Huttont, a cincinnati Children's Hospital Medical Center általános és közösségi gyermekgyógyászatának docensét is. Mint mondta, a gyerekek akkor tanulnak meg beszélni, ha beszédre ösztönzik őket, és gyakran, ha csak a képernyőt nézik, nincs lehetőségük gyakorolni.
Lehet, hogy sok szót hallanak, de nem gyakorolják azok kimondását vagy az oda-vissza interakciót
– tette hozzá.
Ez is érdekelhet: Hidd el, megéri leszakadni a közösségi médiáról!
A különböző kütyük a gyermekek mentális fejlődésére is negatív hatással lehet Hutton szerint:
Hosszabb távon az egyik cél az, hogy a gyerekek egyszerűen csak képesek legyenek nyugodtan ülni a saját gondolataikban. Ha megengedjük nekik, hogy egy kicsit unatkozzanak, akkor lehet, hogy egy kicsit kényelmetlenül érzik majd magukat, de aztán azt mondják: »Oké, szeretném, feltalálni magam.« És így jön létre a kreativitás.
Persze a szakértő hozzátette: rengeteg felnőttnek is nehezére esik a saját gondolataival lenni, ezért gyakran fordulnak a képernyőkhöz, hogy az unalmukat elűzzék, így ez a tanulmány számukra is hasznos lehet.
