Március 26-án jön az európai óraátállítás, hajnali 2-kor 3-ra kell állítanunk majd a mutatókat. Mindez újra előhozza a kérdést, hogy milyen zavarokat okoz a napi rutinban a téli időszámításról a nyári időszámításra való átállás.
Az emberek körülbelül egyharmada egyáltalán nem várja ezeket az évente kétszer esedékes időszámításváltásokat. Az óraátállítás hatásai azonban túlmutatnak az egyszerű kellemetlenségeken. A kutatók felfedezték, hogy az „előreugrás" komoly negatív egészségügyi hatásokkal jár, beleértve a szívroham és a tinédzserek alváshiányának növekedését. Ezzel szemben az őszi visszaváltás nem jár ilyen egészségügyi hatásokkal.
Ez is érdekelhet: Több alvásra van szükségünk télen, állítja egy kutatás
Megoszlik a vélemény abban a kérdésben, hogy az állandó nyári időszámítást vagy az állandó téli, azaz „normál” időszámítást részesítik-e előnyben az emberek. A „normál” idő a jobban megközelíti a természetes fényviszonyokat. Ezzel szemben a márciustól novemberig tartó nyári időszámítás során a természetes fény az óra szerint reggel és este is egy órával később jelenik meg.
A reggeli fény elengedhetetlenül fontos a szervezet természetes ritmusának beállításához: felébreszt, javítja az éberséget, és a hangulatot is javítja. Bár még nem ismertek a pontos okok, hogy a fény miért aktivál minket és miért hat jótékonyan a hangulatunkra, ez a fénynek a kortizol szintjét növelő hatásának − amely modulálja a stresszreakciót − vagy a fénynek az amigdalára − az agy érzelmekben részt vevő részére − gyakorolt hatásának tudható be.
Ha tovább olvasnál: Nyert idő vagy kínzás? Egy inszomniás esete a korán keléssel
Fotó: Shutterstock
A serdülők az iskola, a sport és a társadalmi tevékenységek miatt is krónikus alváshiányban szenvedhetnek. Sok gyermek például reggel 8 óra körül vagy korábban kezdi az iskolát. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszámítás idején sok fiatal koromsötétben kel fel és utazik.
Az Amerikai Orvosi Szövetség nemrégiben állandó normaidő bevezetését szorgalmazta. Mexikó pedig 2022 végén el is fogadta az állandó normaidőt, az egészségre, a termelékenységre és az energiatakarékosságra gyakorolt előnyökre hivatkozva.
A nyári időszámítás legnagyobb előnye, hogy az évszaktól függően késő délután vagy este egy órával több fényt biztosít a szabadidős tevékenységeinkhez.
Azonban a meghosszabbított esti fénynek való kitettségnek ára van: késlelteti az agy melatonin, az álmosságot elősegítő hormon felszabadulását, ami viszont zavarja az alvást.
A földrajz is befolyásolhatja, hogy a nyári időszámítás hogyan hat az emberekre.
Egy tanulmány kimutatta, hogy az időzóna nyugati szélén élő emberek, akiknek reggel és este később jut fény, kevesebbet alszanak, mint az időzóna keleti szélén élő társaik.
A nyugati szélén élőknél magasabb az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a mellrák aránya, valamint alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem és magasabbak az egészségügyi ellátási költségek. Más kutatások azt találták, hogy bizonyos más rákos megbetegedések aránya magasabb az időzóna nyugati szélén.
A tudósok úgy vélik, hogy ezek az egészségügyi problémák a krónikus alvásmegvonás és a „cirkadián eltérés" kombinációjából eredhetnek. A cirkadián eltérés a biológiai ritmusunk és a külvilág időzítése közötti eltérést jelenti.
Forrás: Science Alert
