Egy nukleáris robbanás esetén, nem sok esélyünk lenne. Azonban Nicosiai Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy szimulálnak egy atombomba robbanást, hogy kiderítsék, milyen hatással lenne a zárt térben menedéket kereső emberekre. Bár a kilátások egyelőre nem túl jók, ezek a próbálkozások idővel talán növelhetik a túlélés esélyeit.
A tanulmányban a kutatók egy 750 kilotonnás nukleáris robbanófejjel kísérleteztek, amelyet egy interkontinentális ballisztikus rakéta közel 3000 méterrel a föld felett robbantott fel.
Ez is érdekelhet: Feljavított videón az USA történelmének legnagyobb nukleáris robbantása
Bárki, akit a közel 800 méteres sugarú tűzgolyó elkapott, esélye sem volt. Ezen nem sok mindent lehetett vizsgálni. Azonban az ezt követő lökéshullámnál – amely túlnyúlik a kezdeti robbanáson – kezdenek a dolgok érdekessé válni. Ezt nevezik mérsékelt károsodási zónának (MDZ), itt az esélyek ugyan jobbak, de nem számottevően.
Mindössze tíz másodperc alatt egy lökéshullám közel 5 kilométeres sugarú körben terjedt el, és olyan szelet hozott magával, amelyek a kevésbé ellenálló épületeket is ledöntenek, de még a betonszerkezeteken is látszódnak a nyomai.
Így logikus, hogy a túlélési esélyek jobbak lennének egy erős épületben, de természetesen ez nem ilyen egyszerű.
Tanulmányunk előtt nem volt világos, hogy a robbanáshullámnak ellenálló betonozott épületben tartózkodó embereket milyen veszély fenyeget. Eredményeink azonban azt mutatják, hogy a nagy légsebesség továbbra is jelentős veszélyt jelenthet, és súlyos sérülésekhez vagy akár halálhoz vezethet
– magyarázta a tanulmány társszerzője, Dimitris Drikakis.
A szél az ablakokon és ajtókon keresztül fog betörni, és még erősebbé válik, ahogy a folyosókon és szűk helyeken keresztül viharzik. A legrosszabb esetben ezek a szélsebességek az első tíz másodpercben több mint 180 kilométer per órára is felgyorsulhatnak, de szerencsére vannak olyan helyek, ahol el lehet kerülni a szél erejét.
Olvasd el ezt is! A távolság ereje: ilyen messze kell lennünk egy atombombától, hogy túléljük
A legveszélyesebb beltéri helyek, amelyeket el kell kerülni, az ablakok, a folyosók és az ajtók. Az embereknek távol kell maradniuk ezektől a helyszínektől, és azonnal más menedéket kell keresniük. Még a robbanással szemben lévő első szobában is biztonságban lehet az ember a nagy légsebességtől, ha a fal sarkaiban helyezkedik el
– mondta Ioannis Kokkinakis társszerző.
Persze ezen felül még mindig meg kell küzdenie a radioaktív csapadékkal, a tájat elborító pokoli tüzekkel és a szociális szolgáltatások majdnem teljes összeomlásával. De kiindulópontnak nem rossz.
