Ilyen távolságra kell lennünk egy nukleáris bombától, hogy túléljük

Nincs egyértelmű módszer, amellyel egy nukleáris bomba hatását mérhetnék, hiszen a katasztrófa mértékét számos tényező befolyásolhatja: többek között az időjárás, a becsapódás helyének földrajzi helyzete, valamint hogy a földön vagy a levegőben robban fel a bomba. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy atombomba-robbanásnak vannak előre kiszámítható fázisai, amelyek befolyásolják a túlélés esélyeit.

Egy nukleáris robbanás során a felszabaduló energia nagyjából 35%-a hősugárzásként jut a környezetbe, amely körülbelül a fény sebességével terjed, így az első dolog, amit érzékelhetünk, az  vakító fény és hő formájában mutatkozik meg. Már ez a fény is elegendő ahhoz, hogy úgynevezett „villanásos vakságot” okozzon, amely néhány másodpercig fennálló, átmeneti látásvesztést jelent.

Az AsapSCIENCE által készített videóban egy 1 megatonnás bombát vesznek alapul, amely nyolcvanszor nagyobb, mint a Hirosimára ledobott bomba, azonban sokkal kisebb, mint sok modern nukleáris fegyver. Egy ilyen méretű bomba robbanása esetén nagyjából 21 kilométerre van az epicentrumtól az a távolság, amely megvéd minket a sérülésektől, átmeneti vakságot viszont már itt is tapasztalhatunk.

Ahhoz, hogy a bomba hőhatását is érezzük, 21 kilométeren belül kell lennünk. Elsőfokú égési sérülések akár 11 kilométeres körzetben is előfordulhatnak. A test több mint 24%-át érintő harmadik fokú égési sérülések – mely 8 kilométeren belül tapasztalható – nagy valószínűséggel halált okoznának, ha az érintettek jutnának azonnal orvosi segítséghez.

Azok, akik távolabb vannak a robbanás epicentrumától, a hőt leszámítva légnyomás-különbséget is tapasztalhatnak. A robbanás lökéshulláma elűzheti a levegőt hirtelen bekövetkezett légnyomás-változásokat okozva, amely képes épületek ledöntésére is.  Bár az ember képes ellenállni ilyen erősségű nyomásnak, a leomló épületek mégis mindenkit maga alá temetnének.

További következménye lehet a robbanásnak az úgynevezett „nukleáris csapadék”, amely hosszabb távon káros hatásokat okozna a bolygónak. Ez azt jelenti, hogy egy földön bekövetkezett robbanás esetén a felszínen lévő anyagok súlyosan sugárfertőzötté válhatnak, a légkörbe került radioaktív részecskék pedig rendkívül messzire eljuthatnak.

Mindezen felvetések azonban csak hipotetikusak – és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nemzetközi szerződések vannak érvényben a nukleáris fegyverek terjesztésének és használatának korlátozására.

Forrás: ScienceAlert