Az, hogy pontosan mikor kell megkezdenünk a teleltetést, természetesen a helyi időjárástól és az adott növénytől függ. Éppen ezért kora ősszel már érdemes rendszeresen figyelni az előrejelzést, hogy egy hirtelen lehűlés előtt legyen időnk cselekedni. A fagyérzékeny évelők és kevésbé fagytűrő növények számára egy világos, fagymentes télikert ideális hely lehet. A trópusi és egzotikus növényeket is érdemes ősszel visszavinni védett helyre, ha a nyári hónapokat a szabadban töltötték.
Nem mindegy azonban, milyen hőmérsékleten teleltetjük őket. A begónia, a Brugmansia vagy a gardénia például világosabb, melegebb környezetben teleltethető, egy fűtött télikertben nappal a 15-20 Celsius-fok körüli hőmérséklet lehet ideális. A hibiszkusz, a murvafürt vagy a citrusfélék ennél hűvösebb helyen is áttelelhetnek, míg számos más érzékeny növény számára már egy 5-7 Celsius-fokos, de fagymentes helyiség is megfelelő lehet. Ide tartozhatnak bizonyos zsályafélék, valamint a kefevirág, a kordiline és a Grevillea. Az egzotikus banánok, pálmák és páfrányfák – különösen fiatal korukban – szintén érzékenyek lehetnek a fagyra. Az agávékhoz és az Echeveria pozsgásokhoz hasonló növényeknek pedig nemcsak fagymentes, hanem száraz téli környezetre is szükségük lehet.
A cserepes növényeket általában a saját edényükben teleltethetjük tovább, előtte azonban érdemes enyhén visszavágni őket, illetve eltávolítani az elhalt és beteg leveleket. Ha a növényt a kertből kell kiásnunk, az RHS azt tanácsolja, hogy lehetőleg minél nagyobb és sértetlenebb gyökérlabdával emeljük ki. Ezután a felesleges földet lerázhatjuk róla, a szárakat visszavághatjuk, majd friss virágföldbe ültethetjük. Mielőtt azonban bármelyik növényt bevinnénk, alaposan vizsgáljuk át. A kertből ugyanis kártevőket és betegségeket is beköltöztethetünk velük. Ellenőrizzük a levelek fonákját, a szárakat és a cserepet is, a növényt pedig akár ki is emelhetjük az edényből, hogy a talajban megbújó kártevőket észrevegyük.
A meleg, zárt környezet különösen kedvezhet többek között a takácsatkáknak és a molytetveknek, míg a rossz légmozgás növelheti bizonyos gombás betegségek, például a szürkepenész kialakulásának esélyét. Éppen ezért a megfelelő szellőzésről a teleltetés során sem szabad megfeledkezni.
A teleltetés egyik gyakori hibája a túlöntözés. A növények télen általában kevesebb vizet igényelnek, ezért az RHS takarékos öntözést javasol. Arra is érdemes figyelni, hogy a barnuló, összezsugorodó levélvégek, a sárguló levélszélek vagy a lankadás nem minden esetben vízhiányra utalnak. A háttérben az alacsony páratartalom is állhat. Ilyenkor segíthet a levelek permetezése, a cserepek nedves kavicsokkal töltött tálcára helyezése vagy több növény egymás mellé csoportosítása, amivel párásabb mikroklímát alakíthatunk ki körülöttük.
A legfontosabb azonban, hogy ne az első fagyos éjszakán kezdjünk kapkodni. Ha már kora ősszel figyeljük a hőmérsékletet, átvizsgáljuk a növényeket, és előkészítjük számukra a megfelelő világos, fagymentes helyet, sokkal nagyobb eséllyel vészelik át gond nélkül a telet.
Olvasd el ezt is!