A tudomány 20 éven belül képes lesz a neandervölgyi ember feltámasztására
A neandervölgyiek újra köztünk járhatnak – legalábbis elméletben. A genetikai kutatások elképesztő ütemben fejlődnek, és a tudósok egy része már nem is tartja lehetetlennek, hogy a következő húsz évben megszülessen az első, teljesen rekonstruált neandervölgyi ember. Az Indian Defence Review szerint a kérdés immár nem az, hogy képesek leszünk-e erre, hanem hogy szabad-e megtennünk.
A történet még 2010-ben kezdődött, amikor a kutatók teljesen feltérképezték a neandervölgyi ember genomját, és kiderült, hogy a modern ember génjeinek akár 4 százaléka is tőlük származhat. Ekkor merült fel először a gondolat, hogy a kihalt rokonfajt akár fel is lehetne támasztani. George Church, a Harvard Egyetem genetikus professzora már 2013-ban leírt egy elméleti módszert, amely a neandervölgyi DNS-töredékek emberi őssejtekbe juttatásával, majd ezek mesterséges beültetésével tenné lehetővé a faj genetikai rekonstrukcióját. Bár a terv akkor sokkolta a tudományos közvéleményt, azóta a technológia sokkal közelebb került ahhoz, hogy mindez megvalósítható legyen.
Church később társalapítója lett a Colossal Biosciences nevű vállalatnak, amely a gyapjas mamut „újraalkotásán” dolgozik, és génszerkesztett állatokkal, például klónozott farkasokkal kísérletezik. Ám a tudósok szerint a neandervölgyiek esetében a biológiai és etikai akadályok sokkal súlyosabbak. Jennifer Raff, a Kansasi Egyetem biológiai antropológusa úgy fogalmazott:
A genetikai rekonstrukció ráadásul korántsem egyszerű. Az elméleti klónozáshoz élő neandervölgyi sejtekre lenne szükség, de ilyenek természetesen nem léteznek. Hank Greely, a Stanford Egyetem bioetikai kutatója szerint az emberi sejtek módosítása jelenleg mindössze néhány tucat genetikai változtatásra képes.
– mondta. Szerinte húsz éven belül akár meg is születhetne egy teljes neandervölgyi DNS-sel rendelkező gyermek – de hozzátette:
A tudósok szerint a legnagyobb kérdés nem technikai, hanem morális. Egy mesterségesen létrehozott neandervölgyi ember biológiailag ugyan életben maradhatna, de társadalmilag és kulturálisan elszigetelten, minden kontextus nélkül létezne. A portál emlékeztet, hogy a felvetés ráadásul jogi szempontból is aggályos. Az Egyesült Államokban és Európában szigorú szabályozás vonatkozik az emberi embriók génszerkesztésére, de globális tiltás nincs.
– mondta Greely. Egyes szakértők attól tartanak, hogy ha a technológia elérhetővé válik, magánlaborok vagy milliárdos vállalkozók akár szabályozatlan körülmények között is kísérletezhetnek vele. Az IDR szerint a legnagyobb veszély éppen az, hogy a biotechnológia fejlődése gyorsabb, mint az etika válaszai – és könnyen előfordulhat, hogy előbb leszünk képesek új életet teremteni, mint valóban átgondolni a tetteink következményeit.
Olvasd el ezt is!