Érdekes azonban, hogy NASA által bejelentett 13 korai célpont egyike egyáltalán nem is olyan távoli – legalábbis a űrtávolságban.
A James Webb a Jupitert, csillagrendszerünk gázóriását fogja megnézni magának.
A bolygóról viszont már így is elég sokat tudunk. Felmerülhet a kérdés, hogy miért vizsgálja mégis a NASA a Jupitert, ha az űrtávcsővel sokkal távolabbi objektumokat is felfedezhet?
Már rengeteg mindent megtudtunk a Jupiterről, a légköréről, a belsejéről, valamint a holdjairól és gyűrűiről. De minden alkalommal, amikor többet tudunk meg, újabb kérdések merülnek fel – ezért mindig több adatra van szükségünk
– mondta Imke de Pater, a Berkeley csillagásza, a Jupiter-megfigyelő csoport vezetője a Digital Trendsnek.
A csillagászokat például rendkívül érdekli a gázóriás légköre, amelynek felszínén hatalmas viharok tombolnak. A bolygó jellegzetes légköri formációja, a Nagy Vörös Folt különösen lenyűgözi a szakembereket már a bolygó 1830-as felfedezése óta. Az itt tomboló vihar olyan hatalmas, hogy a Föld is simán elférne a területen.
Ezért is fogja a James Webb a Nagy Vörös Foltra jellemző kémiai vegyületek jeleit keresni, amelyek felelősek lehetnek a vörös színért. Ha a kutatók nem találnak semmit, akkor a vörös szín rejtélye továbbra is megoldatlan maradhat
A James Webb a Jupiter Io és Ganymedes holdjait is közelebbről megvizsgálja, utóbbi az egyetlen ismert hold, amelynek saját magnetoszférája van. Az űrtávcső jelenleg a tükrei beállításával van elfoglalva, de hamarosan komoly munkába lát.
Mielőtt a Jupiterre pillantana, a teleszkóp közép-infravörös műszerét (MIRI) körülbelül -250 Celsius-fokra kell lehűteni, hogy alkalmazkodjon a mélyűr fagyos környezetéhez.
Ha ezzel kész lesz, a James Webb már a tudományos működés első évében várhatóan teljesen új fejezeteket fog írni eredetünk – a csillagok és bolygók kialakulásának – történetében.
Közelségéből fakadóan a Jupiter pedig gyerekjáték lehet az űrteleszkóp számára.
(Futurism)