A NASA Artemis 1 küldetése kulcsfontosságú lépést készül megtenni afelé, hogy fél évszázados szünet után, az űrügynökség ismét embereket küldjön a Holdra.
A 2022. szeptember 5-én, hétfőn indulta NASA Space Launch System és az Orion legénységi kapszula próbakörútja, egyelőre legénység nélkül – számolt be a Science Alert.
A tervek szerint az űreszköz a Holdra utazik, néhány kisebb műholdat telepít, majd pályára áll. A NASA célja pedig az, hogy begyakorolja az űrhajó üzemeltetését, tesztelje a Holdon és a körülötte tapasztalható körülményeket, illetve mindenkit meggyőzzen arról, hogy az űrhajó és a benne tartózkodók biztonságosan visszatérhetnek a Földre.
Az Artemis-program az űrkutatás szempontjából újabb mérföldkő lehet és rengeteg kérdésre igyekszik válaszolni. Például arra, hogy miképp változott az űrprogram 50 év alatt, amikor ember utoljára lépkedett a Hold felszínén.
Miben különbözik az Artemis 1 a többi, rutinszerűen indított rakétától?
Az Artemis 1 lesz az új Space Launch System első misszója. Illetve ez lesz a legerősebb rakétahajtómű, amelyet valaha az űrbe küldtek, még erősebb, mint az Apollo Saturn V rendszere, amely az 1960-as és 70-es években a Holdra vitte az űrhajósokat. Ráadásul egy új típusú rakétarendszer, mivel folyékony oxigén és hidrogén főhajtóművek kombinációjával, valamint két, az űrsiklóból származó szilárd rakétahajtóművel rendelkezik. Leegyszerűsítve egy űrsikló és az Apollo Saturn V rakéta különleges hibridje.
Tesztelni fogja a hőpajzsot, amely a kapszulát és a benne tartózkodókat védi, amikor megközelítőleg 40 ezer kilométer per órával tér vissza a Földre. Az Apollo óta ez lesz a leggyorsabb visszatérés, ezért elengedhetetlen, hogy a hőpajzs megfelelően működjön.
A küldetés során a tudósok az állandóan árnyékban lévő krátereket fogják vizsgálni, ahol feltehetőleg víz található. A sugárzást is folyamatosan mérik majd, hogy lássák, milyen hatással lehet az emberekre a hosszú távú sugárzás.
Mi a célja az Artemis 1-projektnek?
Ez misszió az első lépés az Artemis 3 felé, amely a 21. század első emberes küldetése lesz 1972 óta. Az Artemis 2, a tervek szerint néhány évvel később indul, ami már űrhajósokat is fog a fedélzetén szállítani. Az asztronauták hosszabb időt töltenek majd a Hold körül. Ez pedig végül „elvezeti" a szakértőket a Hold felszínére, ahol az Artemis 3 – valamikor az évtized közepén – találkozik a SpaceX űrhajójával, és átszállítja a legénységet. Az első személyzettel ellátott járaton legalább egy nő és nagy valószínűséggel egy színesbőrű személy is részt vesz majd.
Mi változott az elmúlt fél évszázadban?
Kennedy és az akkori kormány eredetileg azért támogatta az Apollo-programot, hogy a Szovjetuniót megelőzve amerikaiak jussanak el előbb Holdra. A kormányzatot nem különösebben érdekelte az űrutazás, vagy maga a Hold, de egy igencsak merész célt jelentett, amely egyértelműen az Egyesült Államokat helyezte az első helyre az űr és a technológia terén. Ez pedig a hidegháborús időszakban kulcsfontosságú kérdésnek számított.
Amikor azonban 1969-ben a holdra szállás megvalósult, a játéknak gyakorlatilag vége szakadt. Legyőzték az oroszokat. Kitűztek néhány zászlót, tudományos kísérleteket végeztek, ám az Apollo-11 után elég hamar, néhány további küldetés után Richard Nixon leállította a programot, mert a politikai célok teljesültek. A tudományos innovációnak pedig nem volt tovább relevanciája.
Most 50 évvel később teljesen más a helyzet. Nem azért csinálják, hogy legyőzzék az oroszokat, a kínaiakat vagy bárki mást, hanem azért, hogy megkezdjük a Föld körüli pályán túli kutatást. Az Artemis-programot számos különböző cél vezérli. Ide tartozik az in situ erőforrás-hasznosítás, ami azt jelenti, hogy a kéznél lévő erőforrásokat, például a vízjeget és a holdi talajt élelmiszer, üzemanyag és építőanyagok előállítására használják fel.
De a hold- és űrgazdaság megteremtését is segíti, kezdve a vállalkozókkal, mivel a SpaceX nagymértékben részese ennek a küldetésnek.
