nasa csillagok

A NASA 12 évig rögzítette az éjszakai égboltot – az állunk leesik az eredménytől

Azt már megszokhattuk, hogy a NASA lényegében napról napra felülmúlja magát a világűrről készült képeivel, amelyeket folyamatosan közzé is tesz – de még az ügynökség magas mércéjével mérve is lenyűgöző fotókat közöltek az éjszakai égbolt egészéről.

A 12 évet felölelő képeket a NEOWISE (Near-Earth Object Wide Field Infrared Survey Explorer) űrteleszkóp készítette, amelyet eredetileg 2009-ben indítottak útjára – akkor még WISE néven – , hogy a Naprendszeren kívüli világegyetemet tanulmányozza.

Azóta átnevezték, és a Föld-közeli objektumok, köztük aszteroidák és üstökösök követésére használták fel – írja a ScienceAlert.

A NEOWISE által gyűjtött adatok révén a tudósok egyedülálló betekintést nyerhetnek abba, hogy az égi objektumok hogyan mozognak és változnak az idő múlásával (időtartománybeli csillagászat) – legyen szó akár csillagrobbanásokról vagy vándorlásáról az éjszakai égbolton, akár gázzal teli fekete lyukakról.

A NEOWISE teleszkóp által összeállított infravörös képek mozaikja

NASA/JPL-Caltech/UCLA

Ha kimegyünk a szabadba, és megnézzük az éjszakai égboltot, úgy tűnhet, hogy soha semmi sem változik, de ez nem így van

– mondja Amy Mainzer csillagász, az Arizonai Egyetem munkatársa, a NEOWISE vezető kutatója.

A NEOWISE által készített mérések több százmillió objektum helyét mutatják, és hogy azok mennyi infravörös fényt bocsátanak ki. Az információt elemezve kideríthető, hogy mit csinál egy objektum.

A csillagászok félévente (ennyi idő alatt a teleszkóp a Nap körüli út felét megteszi) egy egész égboltnyi adatot gyűjtenek, amiből most 18-at illesztettek össze térképként, hogy bemutassák az időbeli változásokat.

A térképek különösen hasznosak voltak a barna törpék tanulmányozásában – olyan objektumok, amelyeknek nincs meg a kellő tömegük ahhoz, hogy a fényesen égő csillaggá váláshoz szükséges fúzió beinduljon, annak ellenére, hogy létezésük hasonló módon kezdődött. Azok, amelyek közelebb vannak a Földhöz, gyorsabban száguldanak az égbolton, mint a távolabbi objektumok, így a NEOWISE könnyebben ki tudja őket választani.

A teleszkóp eddig mintegy 260 barna törpét azonosított, és vizsgálatainak köszönhetően körülbelül kétszer annyi Y-törpét ismerünk – a leghidegebb barna törpéket, amelyek különösen érdekesek a csillagászok számára, mivel a csillagkeletkezés hatékonyságáról és időzítéséről adnak támpontokat galaxisunk fejlődésében.

NEOWISE: Revealing Changes in the Universe

A teleszkóp égboltpásztázása révén többet tudhatunk meg arról is, hogyan alakulnak ki a csillagok: a protocsillagok villódzó objektumokként tűnnek fel, mielőtt csillaggá válnának, a tudósok pedig közel 1000 ilyen objektumot követnek nyomon, hogy lássák, hogyan fejlődnek.

De ott vannak a fekete lyukak is: a NEOWISE adatai felhasználhatók a fekete lyukak körül kavargó anyagfelhőkből származó infravörös fénykitörések azonosítására, így ezeket az objektumokat nagyobb távolságból is láthatjuk.

A munka még korántsem ért véget, a NEOWISE folytatja térképezési útját, és 2023 márciusában két újabb égbolt-térképet készít. A csillagászok szerint a projekt még sok kérdésre választ adhat, és amelyeket szabad szemmel soha nem vennénk észre az éjszakai égbolton.


A figyelmetekbe ajánljuk