Ez még ráadásul csak a kezdet, ugyanis folyamatosan újabb és újabb exobolygókat találnaka technológia fejlődésének köszönhetően.
A csillagászok felvették az 5000. idegen világot a NASA Exobolygó-archívumába, jelentették be az ügynökség dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) munkatársai. A mérföldkő a közelmúltban felfedezett bolygók sokasága és az elkövetkezendő további felfedezések ígérete közepette jött el, mivel a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópja készen áll a bolygók megfigyelésére a mélyűrben.
Az eddig talált több mint 5000 bolygó között vannak a Földhöz hasonló kis sziklás világok, a Jupiternél sokszor nagyobb gázóriások és a csillaguk körül perzselően szoros pályán keringő úgynevezett forró Jupiterek, áll a JPL közleményében. Vannak úgynevezett szuper-Földek, amelyek a miénknél nagyobb lehetséges sziklás világok, és úgynevezett mini-Neptunuszok, a mi rendszerünk Neptunuszának kisebb változatai, tették hozzá.
Ehhez jönnek még az egyszerre két csillag körül keringő bolygók és a halott csillagok összeomlott maradványai körül makacsul keringő bolygók. Az 5000 ismert exobolygóból 4900 néhány ezer fényéven belül található tőlünk. 30 ezer fényévre vagyunk a galaxis középpontjától, szóval ha a körülöttünk lévő kis buborékból extrapoláljuk, ez azt jelenti, hogy sokkal több olyan bolygó van a galaxisunkban, amelyet még nem találtunk meg, akár 100-200 milliárd is lehet.
A NASA Exobolygó-archívumának a Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech) ad otthont. A katalógusba való felvételhez a bolygókat egymástól függetlenül, két különböző módszerrel kell megerősíteni, és a munkát lektorált folyóiratban kell publikálni. Az első exobolygókat az 1990-es évek elején találták. Bár a földi és az űrben működő teleszkópok azóta szépen gyarapították a számukat 5000-re, az eddig talált világok többnyire ebben a Naprendszerünk körüli kis buborékban vannak, ahol könnyebb megtalálni őket.
Az űrben számos obszervatórium is segíti a bolygókeresést, köztük a NASA Tranzit Exobolygófelmérő Műholdja (TESS), a NASA-Európai Űrügynökség (ESA) Hubble-űrteleszkópja és az ESA Exobolygók Karakterizálása Műholdja (CHEOPS). A tervek szerint még ebben az évtizedben több más, földi építés alatt álló hatalmas teleszkóp, köztük a Giant Magellan Telescope és a chilei Extremely Large Telescope is üzembe áll, amelyek további nagy teljesítményű szemekkel egészítik ki a folyamatban lévő kutatást.
A Webb több, viszonylag közeli világ légkörének részletes tanulmányozásával segít majd az exobolygók számának növelésében. Bár ezek a munkák nagyrészt a gázóriásokra összpontosíthatnak, a tudósok szerint a Webb megfigyelései hasznosak lesznek a még nagyobb teljesítményű optikával rendelkező obszervatóriumok jövőbeli generációja számára, amelyek készen állnak a Földhöz közelebbi méretű bolygók megfigyelésére.
(Forrás: Space.com)
