Ez történik a műholdakkal, ha eléri őket egy napkitörés

Ez történik a műholdakkal, ha eléri őket egy napkitörés

2022. február 4-én a SpaceX 49 műholdat indított Elon Musk Starlink internetes projektjének részeként, amelyek többsége napokkal később elégett a légkörben. A több mint 50 millió dolláros kudarc oka a Nap által okozott geomágneses vihar volt. Egy szakértő pedig elmagyarázta, hogy ezek a napkitörések miképp pusztíthatják el a műholdakat.


A geomágneses viharok akkor keletkeznek, amikor az űrből érkező időjárás a Földet éri, és kölcsönhatásba lép vele. Az űridőjárást a Napon belüli ingadozások okozzák, amelyek elektronokat, protonokat és más részecskéket lövellnek az űrbe. Ez milyen veszélyeket jelent az űrbe telepített eszközökre? És hogyan tudják a tudósok javítani az űridőjárás modelljeit és előrejelzéseit, hogy megvédjék magukat ezektől a potenciális problémáktól?

commons.wikimedia.org

Amikor az űridőjárás eléri a Földet, számos bonyolult folyamatot indíthat el, amelyek sok gondot okozhatnak szinte bárminek, ami a Föld körüli pályán mozog. A mérnökök pedig azon dolgoznak, hogy jobban megértsék ezeket a folyamatokat és megvédjék a műholdakat.

A műholdak rendkívül fontosak a modern világ nagy részének működéséhez, és az űreszközök védelme fontos kutatási terület. A kockázatok egy része minimalizálható az elektronika sugárzás elleni árnyékolásával vagy a sugárzásnak jobban ellenálló anyagok kifejlesztésével. Egy erős geomágneses viharral szemben azonban csak korlátozottan lehet árnyékolást alkalmazni. A viharok pontos előrejelzésének képessége lehetővé tenné a műholdak és más eszközök bizonyos fokú megelőző védelmét az érzékeny elektronika leállításával vagy a műholdak átállításával, hogy azok jobban védve legyenek.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal figyelmeztetett, hogy egy napkitörést követően valószínűleg geomágneses vihar alakul ki a februári Starlink-indítás előtti napon vagy annak napján. A küldetés ennek ellenére végrehajtásra került.

A kutatók vicceskedve azt mondták, hogy a Nap olyan akárcsak egy gyerek. Konstans változásban van, éppen ezért kiszámíthatatlan.

(ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk