napkitörés
123rf/rasslava

Illusztráció

Rekorder napkitörést észleltek, megijednünk mégsem kell

A mi Napunknak is lehettek hasonló kitörései, de ha most történne egy hasonló, nem sok köszönet lenne benne.

Először sikerült csillagászoknak észlelni egy napszerű csillag óriási kitörését, amely tízszer nagyobb volt, mint a mi Napunk valaha mért legerősebb kitörése – derült ki egy új tanulmányból, amelyet a Nature Astronomy tudományos folyóiratban publikáltak.

Az új eredmények azért is lehetnek izgalmasak számunkra, mivel a kutatók jobban megérthetik, hogy a hasonló kitörések (a Naptól) milyen hatással lehettek a korai Földre, amikor az élet megszületett, illetve milyen hatással lehetne, ha ma történne egy hasonló erősségű kitörés.

A Napunk gyakran bocsát ki olyan kitöréseket, amelyek önmagukban annyi energiát tartalmaznak, mint több millió egyszerre felrobbanó hidrogénbomba. A napkitöréseket gyakran kísérik óriási, fényes plazmanyúlványok, úgynevezett filamentumok, amelyek a forró plazmából álló mágneses buborékokat, úgynevezett koronakidobódásokat szabadíthatnak fel, amelyek óránként több millió kilométeres sebességgel száguldanak át az űrben – olvasható a Space.com oldalán.

Amikor a koronakidobódások elérik a Földet, akár meg is „süthetik" a Föld körül keringő műholdakat, és geomágneses viharokat okozhatnak, amelyek komoly zavart okozhatnak. Például tönkretehetnek számos elektromos hálózatot.

Ilyen volt egy 1989-es koronakidobódás, amely másodpercek alatt elsötétítette kanadai Québec térségét, megrongálta a transzformátorokat egészen New Jersey körzetéig, és majdnem leállította az Egyesült Államok áramhálózatát az Atlanti-óceán közepétől a Csendes-óceán északnyugati részéig.

Az új tanulmányban a kutatók az EK Draconis csillagot elemezték, amely mintegy 111 fényévre található a Földtől. Az EK Draconis a Naphoz hasonló sárga törpe, de sokkal fiatalabb, mindössze 50-125 millió éves. Ilyen volt a mi Napunk 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

A kutatók már korábban is sejtették, hogy a csillagnál kifejezetten gyakori a jelenség, ezért 2020. január és április között komolyabban kezdték el figyelni, és április 5-én a kutatócsoport megérzése bejött: a tudósok óriási szuperflereket észleltek, amelyeket körülbelül fél óra elteltével egy nagyjából 1,8 millió kilométer per órás sebességgel mozgó koronakidobódásnak tűnő jelenség követett.

Becsléseik szerint a tömeg tízszer nagyobb volt, mint a legnagyobb ismert napkoronakitörés.


A figyelmetekbe ajánljuk