Ugyan viszonylag kevesen tudják, de volt a Földnek egy olyan röpke egymilliárd éves időszaka, amikor gyakorlatilag minden leállt, sőt, még a napok hossza is rövidebb lett.
A Föld naphosszának 19 órában való "megrekedése" nagyjából 1 milliárd évig tartott, és bolygónk távoli múltjában az ellentétes erők kényes egyensúlyának eredménye volt – állítja két geofizikus tanulmánya. Ezt az időszakot egyébként az unalmas milliárdnak is szokták hívni.
A szóban forgó periódusban a Hold közelebb volt a Földhöz, és állandó távolságban lebegett, ezáltal nem csúszott ki a gravitációs öleléséből – úgy mint előtte, és utána.
Ez is érdekelhet: Megtalálták a Föld másik holdját, ami már évezredek óta kísér minket
Idővel a Hold ellopta a Föld forgási energiáját, hogy a Földtől távolabb, magasabb pályára lökje
– magyarázza Ross Mitchell, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és Uwe Kirscher, az ausztráliai Curtin Egyetem munkatársa a közzétett tanulmányukban.
Az előbb említett szakemberek elemzése szerint a Föld „lassú időszaka” 2 és 1 milliárd évvel ezelőtt, a proterozoikum korszak közepén zajlott.
Az azóta folyamatosan növekvő óraszámok magyarázata igen logikus – a Hold kifelé irányuló mozgása következtében a Föld forgása lelassul, ezáltal a napjaink egy kicsit meghosszabbodnak.
Ez a folyamat még mindig tart, a szakemberek szerint a napok hosszúsága minden évben 0,000015 másodperccel nő. Egy 2018-as tanulmány például megállapította, hogy 1,4 milliárd évvel ezelőtt egy földi nap 18 óra hosszú volt.
Forrás: Science Alert
