A hatvanas években helyezték üzembe a Skynet-1A nevű műholdat, mely csak néhány évig volt használatban. Évek múlva azonban sokkal messzebbre került az eredeti helyzetéről. Arról viszont, hogy ki és hogyan irányította a szerkezetet, arról a mai napig nincs feljegyzés.
1969-ben, alig néhány hónappal a holdra szállás után indították el a Skynet-1A nevű műholdat, amelynek elsődleges feladata a kommunikáció továbbítása volt a brit erők számára. A műholdat Afrika keleti partjai fölé helyezték el, ám néhány évvel később, miután leállították a működését, valószínűleg a gravitáció hatására még keletebbre, az Indiai-óceán fölé húzódott.
Jelenleg azonban a Skynet-1A már egy fél bolygóval távolabb, 36 000 km-el az amerikai kontinens fölött található. A szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a féltonnás katonai eszköz véletlenül sodródott volna ilyen messzire az eredeti helyéről.
Ez is érdekelhet! Rekordközelségre volt a NASA űrszondája a Naphoz
UK's oldest satellite Skynet-1A reportedly "mysteriously relocated itself" - it has been orbiting the Earth since 1969 https://t.co/Pz67Tx1i9N
— Science, Space & Robots (@science) November 10, 2024
A BBC szakértők segítségével próbált rájönni, hogy vajon mi állhat a jelenség hátterében. Szinte biztos, hogy a műhold az 1970-es évek közepén parancsot kapott a hajtóművek beindítására, hogy nyugat felé haladjon. Az már azonban nem tiszta, hogy kitől és milyen célból kapta ezt az utasítást. Felmerülhet a kérdés, hogy több mint 50 év elteltével miért olyan fontos kideríteni a műhold helyzetváltozásának okát – ami ma már gyakorlatilag űrszemétnek számít – a válasz azonban egyszerű.
Jelenleg a műhold egy úgynevezett gravitációs kútban van a nyugati hosszúság 105. fokán, és úgy bolyong ide-oda, mint egy üveggolyó a tál alján. Ez pedig sajnos rendszeresen más műholdakhoz viszi közel. Mivel már nincs üzemben, fennállhat a veszélye annak, hogy nekimegy valaminek, valamint még mindig felelősek vagyunk érte
– fejtette ki Dr. Stuart Eves űrkutatási tanácsadó, aki rengeteg kutatás után sem talált nyomokat az elmozdításával kapcsolatban.
Mit lehet tudni a Skynet-1A-ról?
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az biztos, hogy a műholdat az Egyesült Államokban gyártotta az azóta megszűnt Philco Ford űrkutatási vállalat, és az amerikai légierő Delta-rakétája juttatta az űrbe.
Az első Skynet műhold forradalmasította az Egyesült Királyság távközlési kapacitását, lehetővé téve London számára, hogy biztonságosan kommunikáljon a brit erőkkel akár Szingapúrig. Technológiai szempontból azonban a Skynet-1A inkább amerikai, mint brit volt, mivel az Egyesült Államok építette és indította el
– magyarázta Dr. Aaron Bateman a Skynet-program történetéről szóló, nemrég megjelent tanulmányában. Ugyanezt megerősítette Graham Davison, aki a 70-es évek elején repült a Skynet-1A-val a Hampshire-i RAF Oakhangerben található brit műveleti központból.
Eredetileg az amerikaiak irányították a műholdat a pályán. Az összes szoftverünket tesztelték az övékkel szemben, mielőtt végül átadták volna az irányítást a RAF-nak. Lényegében kettős irányítás uralkodott, de hogy mikor és miért adhatták vissza a Skynet-1A-t az amerikaiaknak, arra sajnos nem emlékszem
– mesélte Davison. Rachel Hill, az University College London hallgatója kiderítette, hogy a Skynet irányítását ideiglenesen átadták az USA-nak, amíg az Oakhanger leállt alapvető karbantartás miatt.
Ajánljuk figyelmedbe! Izgalmas év lesz az űrkutatás számára 2025 – erre kell számítanunk!
A Skynet-1A állapotáról készült hivatalos, bár hiányos naplók ugyanis arra utalnak, hogy a végső irányítás az amerikaiak kezében maradt, amikor az Oakhanger 1977 júniusában szem elől vesztette a műholdat.
Azonban bárhogy is került a műhold a jelenlegi pozíciójába, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem helyezték el az űrtemetőben. A nem használt űreszközök űrtemetőbe való elszállítása – az egyre zsúfoltabb űrterületek miatt – ma már bevett gyakorlat, ám a hetvenes években még nem igazán foglalkoztak ezzel. Szakértők szerint akár veszélyes is lehet egy ilyen objektum, mivel olykor nagy sebességgel, a Földhöz közeli pályán halad.
