A kutatók szerint a mesterséges intelligencia által generált arcképeket valóságosabbnak találjuk, mint az igazi emberek fotóit.
Nemrégiben egy számítógép által generált fotóval ellátott hamis LinkedIn-profil került be a hírekbe, mert sikeresen lépett kapcsolatba például amerikai tisztviselőkkel és más befolyásos személyekkel a hálózatépítő platformon. A szakértők szerint a kémek rutinszerűen készítenek ilyen képekkel ellátott fantomprofilokat, hogy a közösségi médián keresztül külföldi célpontokat célozzanak meg.
Ezek az egyre precízebb hamisítványok folyamatosan szaporodnak, ami azt jelenti, hogy az embereknek jobban oda kell figyelniük arra, hogyan használják fel az adataikat a marketingben, a reklámokban és a közösségi médiában. A képeket rosszindulatú célokra is felhasználják, például politikai propagandára, kémkedésre és információs hadviselésre.
Ezek elkészítéséhez egy úgynevezett mély neurális hálózatra van szükség, egy olyan számítógépes rendszerre, amely az agy tanulási módját utánozza. Ezt a rendszert úgy fejlesztik, hogy egyre nagyobb, valódi arcokból álló adathalmazoknak teszik ki a szoftvert.
Ez is érdekelhet: Egy mesterséges intelligencia, ami másodpercek alatt leklónozza a hangod
A szóban forgó esetben két mély neurális hálózatot állítanak egymással szembe, amelyek versenyeznek a legrealisztikusabb képek előállításáért. Ennek eredményeképpen a végtermékeket GAN-képeknek nevezik – a GAN a Generative Adversarial Networks (generatív ellentéthálózatok) rövidítése. A folyamat olyan realisztikus képeket generál, amelyek konkrétan megkülönböztethetetlenek a valódi fotóktól.
Az iScience című szaklapban megjelent tanulmányunkban a kutatók kimutatták, hogy ha ezeket a mesterséges arcokat nem tudjuk megkülönböztetni a valóditól, az hatással van az online viselkedésünkre. Kutatásuk szerint a hamis képek alááshatják a többi emberbe vetett bizalmunkat, és alapvetően megváltoztathatják az online kommunikációnkat is.
A szakemberek azt találták, hogy az emberek a GAN-arcokat még realisztikusabbnak érzékelték, mint a valódi emberek valódi arcáról készült fotókat. Bár még nem világos, hogy ez miért van így, ez a megállapítás rávilágít a mesterséges képek létrehozására használt technológia fejlődésére.
A kutatók érdekes összefüggést találtak a vonzerő kapcsán is: a kísérletben szereplők a kevésbé vonzónak ítélt arcokat szintén valóságosabbnak ítélték.
A kevésbé vonzó arcokat tipikusabbnak tekinthetjük, és a tipikus arcot használhatjuk referenciaként, amelyhez képest minden arcot értékelünk. Ezért ezek a szándékosan nem tökéletes GAN-arcok valóságosabbnak tűnnek, mert jobban hasonlítanak az emberek által a mindennapi életben tapasztalt sablonokhoz.
A szakértők szerint létfontosságú, hogy az emberek kritikusabbak legyenek a digitális arcok értékelésénél. Ez magában foglalhatja a fordított képkeresés használatát annak ellenőrzésére, hogy a fotók valódiak-e, emellett óvatosan kell bánni a kevés személyes információval vagy mérsékelt számú követővel rendelkező közösségi médiaprofilokkal szemben, és tisztában kell lenni azzal, hogy a deepfake-technológiát rosszindulatú célokra is fel lehet használni.
A kutatók leírták, hogy a hamis digitális arcok felismerésére szolgáló algoritmusokat sürgősen fejleszteni kell, ezeket pedig be lehetne építeni a közösségi médiaplatformokba, hogy azok segítségével megkülönböztethessük a valódi képeket a hamisítványoktól, amikor új online profilok arcképéről van szó.
Forrás: Science Alert
