Egy új kutatás felvetette annak lehetőségét, hogy a fejsérülést követő memóriavesztés visszafordítható lehet.
Az ismétlődő fejsérülések, mint amilyeneket a profi amerikai futballisták és más sportolók szenvednek el, közismerten a neurodegeneratív betegségek kockázati tényezői. A sportolói pályafutás során a fejre mért súlyos ütések végül a krónikus traumás agyvelőbántalom (CTE) nevű állapotot eredményezhetik, amely memóriavesztéssel, zavartsággal, depresszióval és személyiségváltozással járhatnak – kezdi az IFLScience.
Ez is érdekelhet: Az apátia lehet a demencia előszobája
Sajnos senkinek se kell ahhoz súlyos fejsérülést szenvednie, hogy ezen komplikációk veszélye fenn álljon. Az egyetemi futballjátékosok átlagosan 21 fejütést kapnak hetente – a védőjátékosok esetében ez a szám 41–, és a tudósok keményen dolgoznak azon, hogy megpróbálják megérteni, mit jelenthetnek még ezek a viszonylag enyhe ütések is a jövőjükre nézve.
A Georgetown Egyetem Orvosi Központjának tudóscsoportja korábban felfedezett egy olyan adaptív mechanizmust az agyban, amely megváltoztatja a szinapszisok működését a fejsérülésre adott válaszként. Ez pedig megnehezítheti az új emlékek rögzítését vagy a régiek felidézését. Ezt a tudást felhasználva a csapat és a Trinity College Dublinban dolgozó munkatársaik megtalálták a módját annak, hogy egereken tesztelve ezt lemodellezzék.
A legtöbb kutatás ezen a területen a krónikus traumás enkefalopátiában (CTE) szenvedő emberi agyakon zajlott, amely egy degeneratív agyi betegség, amely olyan személyeknél fordul elő, akikre ismételt fejre mért ütések értek. A célunk az volt, hogy megértsük, hogyan változik a fiatal futballisták agya a rendszeresen megtapasztalt fejütések hatására
– mondta Dr. Mark Burns vezető kutató egy nyilatkozatban.
Ennek érdekében fogtak két egércsoportot, és olyan helyzetnek tették ki őket, amely félelmet keltett bennük. Miután megtanulták a félelemreakciót és megjegyezték azt, az egerek egyik csoportját egy héten keresztül többszörös, enyhe fejütésnek tették ki, ami egy átlagos egyetemi futballjátékos életének egy hetét mintázta. A többi egér kontrollként működött, őket nem érte fejsérülés.
Egy hét elteltével az ismételt fejsérülést elszenvedett egerek már nem tudták felidézni a megtanult félelmet. Azonban ők nem közönséges egerek voltak. Genetikailag módosították őket, hogy a tudósok láthatóvá tegyék az agyukban az új memória (memória engram) létrehozásában részt vevő idegsejteket.
A memória engram még a sok fejre mért ütés után is érintetlen maradt, és ugyanúgy nézett ki, mint azoknál az egereknél, amelyek nem szenvedtek sérülést. Az egyetlen különbség az volt, hogy a sérült egerek már nem voltak képesek aktiválni ezt az engramot.
Olvasd el ezt is! Orvosi rejtély: a magyar katona, aki közel 40 évig képtelen volt elaludni
Jók vagyunk abban, hogy emlékeket társítsunk helyekhez, és ez azért van, mert ha egy helyen vagyunk, vagy egy helyről készült fényképet látunk, az újra aktiválja az emlékezetünkben lévő engramokat. Amikor az egerek meglátják azt a szobát, a kontroll egerek képesek aktiválni az emlék engrammjukat, de a fejbeütött egerek nem. Ez okozza az amnéziát.
– magyarázta a kutató.
Az egerek szerencséjére a tudósok lézerrel manuálisan is aktiválhatják az engram sejteket. Szerencsétlenségünkre a technika túlságosan invazív ahhoz, hogy embereken is alkalmazható legyen, ugyanakkor bizonyítja, hogy egy állítólagosan elveszett emlékezet újraébresztése elméletileg lehetséges.
