A Marokkóban 11 évvel ezelőtt lezuhant marsi meteorit sokféle szerves vegyületet tartalmaz, ami segíthet a kutatóknak felderíteni, létezett-e élet valaha a Marson, de még a Föld múltjának rejtélyeibe is betekintést nyerhetnek.
A Tissint nevű kőzet – amit arról a marokkói városról nevezték el, ahol megtalálták azt – csak az egyike annak az öt marsi meteoritnak, amelyeket megfigyeltek, miközben lezuhantak a Földre. A kőzet több száz millió évvel ezelőtt keletkezett a vörös bolygón, és valószínűleg egy robbanásszerű esemény küldte az űrbe, mielőtt a bolygónk felszínére esett volna.
A szerves vegyületek olyan nagy molekulák, amelyek túlnyomórészt szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként tartalmaznak. Bár az élethez és a biológiai folyamatokhoz kötődnek, szerves vegyületek nem biológiai folyamatok során is létrejöhetnek. A tudósok ezt „abiotikus szerves kémiának" nevezik, és ez azt jelenti, hogy a szerves vegyületek megtalálása nem utal azonnal az élet létezésére.
Ez is érdekelhet: A Mars legnagyobb holdja hamarosan darabjaira szakad
A Martian meteorite contains organic compounds. The raw materials for life? - https://t.co/PqAMzGYmzx pic.twitter.com/JXloYXMAct
— Fraser Cain (@fcain) January 12, 2023
A Tissint szerves anyagainak alapos elemzésével a kutatócsoport az eddigi legátfogóbb katalógust állította össze egy marsi meteoritban vagy egy marsjáró által gyűjtött és elemzett mintában található szerves vegyületek sokféleségéről. Eközben felfedezték a szerves molekulák sokfélesége és típusa, valamint a meteorit sajátos ásványtani tulajdonságai közötti kapcsolatot.
Ez az eredmény feltárta a vörös bolygó köpenye és kérge alatt zajló események részleteit, valamint azt, hogy ezek a folyamatok hogyan változtak az idők során, különösen ami a marsi kőzet és a víz közötti kölcsönhatás eredményeként keletkező abiotikus szerves vegyületeket illeti.
A kutatók szerves magnéziumvegyületek bőséges mennyiségét is megtalálták, amelyeket korábban még nem figyeltek meg Mars-mintákban. Ezek a vegyületek fényt deríthetnek a Mars mélyebb belsejét alakító nagynyomású, magas hőmérsékletű geokémiájára. Az ilyen típusú szerves magnéziumvegyületek bősége a Mars szénciklusa és az ásványok fejlődése közötti kapcsolatra is utalhat.
A kutatócsoport most a jövőbeni küldetések – köztük a NASA és az Európai Űrügynökség tervezett közös küldetése, a Mars Sample Return – által a vörös bolygóról visszahozott mintákat vizsgálja, hogy geológiai adatokat szolgáltasson a vörös bolygóról. Ezek az információk jelentősen javíthatják ismereteinket a szerves vegyületek kialakulásáról, stabilitásáról és dinamikájáról az ősi marsi környezetben.
Forrás: Space.com
