Daniele Colucci/Unsplash
január 15., 2024  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

A mesterséges intelligencia lehet a kulcs a marsi élet felfedezéséhez

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás sokkal könnyebbé teheti az élet keresését a Marson.

Egy nemzetközi kutatócsoport Kimberley Warren-Rhodes, a SETI Intézet asztrobiológusa vezetésével kimutatta, hogy a már említett eszközök képesek olyan rejtett mintákat azonosítani a földrajzi adatokban, amelyek az élet jelenlétére utalhatnak.

Ezekkel a modellekkel személyre szabott útiterveket és algoritmusokat tervezhetünk, hogy a rovereket olyan helyekre vezessük, ahol a legnagyobb valószínűséggel van múltbeli vagy jelenlegi élet, függetlenül attól, hogy azok mennyire rejtettek vagy ritkák

– magyarázza Warren-Rhodes.

Van egy hely a Földön, amely megdöbbentően hasonlít a Mars száraz síkságaira. Ez a chilei Atacama-sivatag, a bolygó egyik legszárazabb helye, ahol akár évtizedekig nem esik az eső. Még ezen a barátságtalan helyen is lehet találni életet a föld alatt.

Ez is érdekelhet: Miért vannak a Mars felszínén sajtszerű képződmények?

Warren-Rhodes és kollégái az Atacama-sivatag és az Altiplano fennsíkja közötti határon fekvő Salar de Pajonales nevű régióra összpontosítottak. Ez a medence egy ősi folyómeder, a Föld egyik legjobb Mars-környezeti analógja. A 3541 méteres magassága miatt nagy a tengerszint feletti magassága, és ennek következtében komoly UV-hatásnak van kitéve. Alacsony az oxigénszintje, rendkívül száraz és sós, mégis megtalálható itt az élet, ásványi képződmények formájában.

A kutatók 2,78 négyzetkilométeres területen 7 765 felvételt és 1154 mintát készítettek, és keresték azokat az árulkodó bioszignatúrákat, amelyek elárulják a fotoszintetizáló mikrobák jelenlétét. Ezek közé tartoztak a karotinoid- és klorofill-pigmentek, amelyek rózsaszínre vagy zöldre színezik a kőzetet.

Emellett drónokkal légi felvételeket készítettek, hogy szimulálják a Mars körül keringő műholdak által készített képeket, és 3D-s topográfiai térképeket is készítettek. Mindezeket az információkat ezután konvolúciós neurális hálózatokba (CNN) táplálták, hogy a mesterséges intelligenciát betanítsák arra, hogy felismerje a medencében lévő struktúrákat, amelyek nagyobb valószínűséggel tartalmaznak életjeleket.

A CNN-ek képesek voltak a mikrobiális élet eloszlásának mintázatát azonosítani a medencében, annak ellenére, hogy a terület ásványi összetétele közel egyforma.

Ami még fontosabb a marsi élet keresése szempontjából, hogy a CNN-ek segítségével a kutatók az esetek 87,5 százalékában helyesen azonosították a bioszignatúrákat, míg a véletlenszerű keresések esetében ez az arány legfeljebb 10 százalék volt. Ez 85-97 százalékkal csökkentette az általuk lefedendő terület nagyságát.

A kutatócsoport azt tervezi, hogy megpróbálják más biosignatúrákra is ráépíteni a CNN-eket.

Forrás: Science Alert

NYEREMÉNYJÁTÉK! Fizess elő most a Hamu és Gyémánt magazinra, és legyen tied nyereménykönyveink egyike, vagy egy 2 főre, 2 éjszakára szóló wellnesshétvége a harkányi Dráva Hotelbe! Az előfizetői oldal eléréséhez kattints IDE, a játékszabályt pedig erre linkre kattintva éred el!

Nyitókép: Illusztráció. / Daniele Colucci/Unsplash

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök