A Mars déli pólusát bizarr, svájci sajtszerű képződmények borítják. De miként alakult ilyenné a vörös bolygó felszíne? Erre a kérdésre próbál választ találni egy amerikai kutató.
Bár a tudósok már néhány éve tudják, hogy ezek a képződmények miből állnak – fagyott szén-dioxid és fagyott víz rétegeiből, amelyek hosszú évek alatt rakódtak le –, a kutatóknak nehézséget okozott annak nyomon követése, hogy a képződmények hogyan alakultak ki és miként formálódtak át viszonylag rövid idő alatt.
Most a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmányban részletezettek szerint Peter Buhler, az arizonai Tucsonban működő Planetary Science Institute bolygókutatója bemutatott egy modellt, amely egy 510 000 éves éghajlati történetet térképez fel arról, hogy a bolygó svájci sajtszerű képződménye hogyan változott a Mars pályájának poláris dőlésszögeivel összhangban.
A kutató szerint ez egy „alapvető lépés" a szomszédos bolygónk vízkörforgásának megértéséhez.
Ez is érdekelhet: „Medvét" fedeztek fel a Mars felszínén
A Marson 100 000 éves ciklusok zajlanak le, amelyek során a pólusai a Nap felé vagy a Naptól távolodva változnak. Ezek a változások az egyes szélességi sávokra beeső napfény mennyiségét, és így az egyes sávok hőmérsékletét is ciklikusan váltogatják. E ciklusok során a vízjég a melegebb régiókból a hidegebbek felé mozog, ami a Mars alapvető, hosszú távú globális vízkörforgását hajtja
– mondta Buhler a sajtóközleményben.
A tanulmányban Buhler egy numerikus modellt használt, hogy szimulálja a rétegek időbeli felépülését. Ezt a modellt aztán körülbelül egymilliárdszor futtatta le, míg végül statisztikailag meg tudta határozni, hogy a víz lerakódásának melyik konkrét konfigurációja felel meg legjobban a bolygón ma található „svájci sajt rétegeknek”.
A vízrétegek vastagságából megtudhatjuk, hogy mennyi vízgőz volt a Mars légkörében, és hogy ez a vízgőz hogyan mozgott a Föld körül. A szén-dioxid rétegek pedig arról árulkodnak, hogy a légkör mekkora része fagyott rá a talajra, és így arról, hogy a múltban milyen vastag vagy vékony volt a Mars légköre
– folytatta Buhler.
A kutatás komoly betekintést nyújthat a Mars ősi történetébe. A bolygó éghajlati mintázatának feltérképezése azonban nem csak annak megértéséhez elengedhetetlen, hogyan jött létre szomszédos planéta. Ha az emberek valaha is gyarmatosítanák a Marsot, légkörének és vízkörforgásának megértése kulcsfontosságú lesz a túlélésükhöz.
Forrás: Futurism
