A szemünk már évtizedekkel korábban jelezheti a kognitív hanyatlást
A szem állapota sokkal többet árulhat el az agy működéséről, mint azt korábban gondoltuk. A nemrég bemutatott kutatások szerint az egyszerű, gyorsan elvégezhető látásvizsgálatok évekkel azelőtt jelezhetik a demencia kockázatát, hogy bármilyen egyéb tünet megjelenne.
Az Egyesült Királyságban készült, 2024-ben publikált vizsgálat több ezer résztvevő vizuális reakcióidejét követte nyomon, és azt találta, hogy akik lassabban dolgozták fel a vizuális ingereket, nagyobb eséllyel kaptak demenciadiagnózist a következő tizenkét évben. Egy másik, Ausztráliában végzett tanulmány hasonló következtetésre jutott: a látásélesség romlása hosszú távon megbízható előrejelzője volt a kognitív hanyatlásnak, különösen a memória, a figyelem és a problémamegoldó képesség terén.
A ScienceAlert által idézett Nikki-Anne Wilson, a NeuRA kutatója hangsúlyozza, hogy a látás csökkenése számos tényező miatt bekövetkezhet – ezek egy része pedig jól kezelhető. A szürkehályog, a nem megfelelő szemüveg vagy más korrigálható problémák időben történő kezelése akár csökkentheti is a demencia kockázatát. A felismerés jelentőségét mutatja, hogy a The Lancet legutóbbi demenciával foglalkozó jelentése a késői életkorban megjelenő látásromlást új, önálló rizikófaktorként azonosította, amely akár az esetek 2,2 százalékáért is felelhet.
A hallásromlással és látásvesztéssel kapcsolatos összefüggéseket ugyanakkor óvatosan kell kezelni: önmagukban ezek a problémák nem biztos előjelei a kialakulóban lévő demenciának. A népességszintű adatok azonban arra utalnak, hogy a szenzoros működés támogatása – például hallókészülékkel vagy szemészeti kezeléssel – összességében csökkentheti a későbbi kognitív hanyatlás valószínűségét.
Az ausztrál kutatás további érdekes megfigyelést tett: a látás romlásának hatását részben a társas kapcsolatok csökkenése magyarázhatja. A kutatók szerint azok, akik rosszabbul látnak, nagyobb eséllyel kerülik a társas helyzeteket, ami önmagában is gyorsíthatja a mentális leépülést. A társas elszigetelődés régóta ismert kockázati tényező, így az aktív kapcsolattartás nemcsak a lelki jóllét miatt fontos, hanem azért is, mert tompíthatja más biológiai rizikófaktorok hatását.
A brit vizsgálat egy 8 ezer főt érintő reakcióteszt eredményeit elemezte, amelyben a résztvevőknek egy felvillanó alakzatot kellett a lehető leggyorsabban észlelniük. Bár a lassabb vizuális feldolgozás egyértelműen összefüggött a későbbi diagnózissal, a kutatók szerint a teszt önmagában még nem használható klinikai előrejelzésre. Értéke inkább abban rejlik, hogy más vizsgálatokkal együtt bevonható a korai kockázatfelmérésbe.
Egy friss elemzés arra is rámutatott, hogy az időskori demenciaesetek mintegy ötöde valamilyen gyakori látásproblémával hozható kapcsolatba. A tudósok hangsúlyozzák: a demencia többtényezős állapot, amelynél egyetlen rizikófaktort sem lehet önmagában felelőssé tenni, de a látásromlás kezelése egyértelmű, könnyen hozzáférhető megelőzési lehetőség. A szem öregedése különösen érzékenyen tükrözi az általános biológiai változásokat, ezért a rendszeres szemészeti vizsgálat és a szükséges korrekciók ma már a demenciamegelőzés egyik fontos eszközének számítanak.
Olvasd el ezt is!