A dél-afrikai Vredefort-kráter az egyik legnagyobb kráter a Földön, a becslések szerint 300 kilométer széles. Megállás nélkül gyalogolva jó két és fél napba telne, hogy az egyik oldalról a másikra eljussunk.
A mintegy kétmilliárd évvel ezelőtti aszteroidaütközés nyomát az elemek már régóta szinte teljesen lemosták, így a valódi méretét és a létrehozó erőket illetően csak találgatni lehet. Most egy új kutatás, amely a becsapódási esemény vélhetően pontosabb szimulációján alapul, azt sugallja, hogy a krátert létrehozó objektum nagyobb volt, mint korábban hitték.
A korábbi becslések szerint az aszteroida átmérője 15 kilométer volt, és másodpercenként 15 kilométeres sebességgel haladt.
A legújabb elemzés szerint a kráterért felelős objektum átmérője inkább 20-25 kilométer lehetett, és a becsapódás előtti pillanatokban másodpercenként 15-20 kilométeres sebességgel haladt.
Did you know that South Africa is home to the oldest and largest meteor scar in the world? The Vredefort Dome, located in Parys, dates back 2,023 million years with a radius of 190km. It is a UNESCO World Heritage Site. #TravelFacts pic.twitter.com/eI7AZgyVK2
— Flow Travel (@flowtravel_1) August 3, 2020
A Földön található legnagyobb becsapódási struktúra megértése kritikus fontosságú. A Vredefort-kráterhez hasonló struktúra által nyújtott információkhoz való hozzáférés nagyszerű lehetőség arra, hogy teszteljük modellünket és a geológiai bizonyítékok megértését, hogy jobban megértsük a Földön és azon túl bekövetkező becsapódásokat
– mondja Natalie Allen asztrofizikus, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársa.
A számokat a széles körben használt Simplified Arbitrary Lagrangian Eulerian (iSALE) szimulációs modellel számolták ki, amelynek eredményeként a korábbi kutatásokat alátámasztó forgatókönyv szerint a Vredefort-kráter becsült mérete magasabb tartományba került.
Persze kétmilliárd év rengeteg idő egy táj elkopásához, így a kráter eredeti méretének pontos becslése nem egyszerű. A helyét ma már szántóföldek borítják, és a kráter központi kupolája az egyetlen ma is látható természetes képződmény.
Ha az új modellezés helyes, akkor a kétmilliárd évvel ezelőtt becsapódott aszteroida nagyobb lett volna, mint az, amelyik a Chicxulub-krátert hozta létre, és mintegy 66 millió évvel ezelőtt kiirtotta a dinoszauruszokat.
A Chicxulub-becsapódással ellentétben a Vredefort-becsapódás nem hagyott nyomot a tömeges kihalásról vagy az erdőtüzekről, tekintve, hogy kétmilliárd évvel ezelőtt csak egysejtű életformák léteztek, és fák sem voltak. A Vredefort azonban potenciálisan nagyobb mértékben befolyásolta volna a globális éghajlatot, mint a Chicxulub-becsapódás
– mondja Miki Nakajima bolygókutató, a New York állambeli Rochester Egyetem munkatársa.
A kutatók szerint a becsapódás által felvert por és aeroszolok eltakarták volna a Napot, és lehűtötték volna a Föld felszínét. Ez napokig vagy akár évtizedekig is folytatódhatott volna, ami esetleg olyan üvegházhatást eredményezett volna, amely jelentősen megemelte volna bolygónk hőmérsékletét.
Az itt végzett szimulációs munka a kutatóknak jobb betekintést enged abba is, hogyan alakulhattak ki a szárazföldi tömegek az idők során. A Vredefort-becsapódásból származó anyagot már egészen a mai Oroszország területéig észlelték, de a kutatók szerint ez a hely sokkal közelebb lehetett a kétmilliárd évvel ezelőtti becsapódási kráterhez.
Mindezek alapján jobban megérthetjük, hogyan fejlődött bolygónk, amely az évmilliárdok során hatalmas geológiai és ökológiai változásokon keresztül, többek között az aszteroidák ütközéseiből származó súlyos becsapódások miatt.
Forrás: Science Alert
