A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ez pedig összefüggésben van a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatával.
Egy új, eredetileg a BMJ Medicine folyóiratban megjelent tanulmány eredményei genetikai markerek segítségével határozottabb összefüggést állapított meg a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között. A svédországi Karolinska Intézet, a brit Bristoli Egyetem és a londoni Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes koffeintartalmú italokat a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeként lehetne vizsgálni – írja a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Kávé vagy tea– melyik egészségesebb?
A genetikailag előre jelzett magasabb koffein-koncentráció a vérplazmában alacsonyabb BMI-vel és testzsírtömeggel járt együtt. Továbbá a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával is összefüggésben volt
− írják a kutatók közzétett tanulmányukban.
A koffein 2-es típusú cukorbetegséggel szembeni felelősségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a becslések szerint a BMI-csökkenés közvetítette.
A vizsgálatban 10 ezer ember adatait vették figyelembe, amelyeket meglévő genetikai adatbázisokból gyűjtöttek, és a koffein lebomlási sebességével összefüggésbe hozható specifikus génekben vagy azok közelében található variációkra összpontosítottak. Általánosságban elmondható, hogy a CYP1A2-t és az azt szabályozó AHR nevű gént érintő variációkkal rendelkezők hajlamosak lassabban lebontani a koffeint, így az tovább marad a vérben. Ugyanakkor általában kevesebb koffeint is hajlamosak fogyasztani.
Ha tovább olvasnál: Mit igyunk reggel kávé helyett, zöld vagy fekete teát?
Fotó: Shutterstock
A Mendel-féle randomizációnak nevezett megközelítést használták a variációk jelenléte, az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a testtömeg és az életmódbeli tényezők közötti valószínűsíthető ok-okozati összefüggések meghatározására.
Míg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között jelentős összefüggés mutatkozott, a vérben lévő koffein mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a pitvarfibrilláció, a szívelégtelenség és a stroke között nem alakult ki kapcsolat.
Korábbi tanulmányok a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növelését a jobb szívegészséggel és az alacsonyabb BMI-vel már összefüggésbe hozták. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a koffein szervezetre gyakorolt hatásai nem mind pozitívak, ami azt jelenti, hogy érdemes óvatosan kezelni − de ez a legújabb tanulmány fontos lépés annak felmérésében, hogy mi a koffeinfogyasztás ideális szintje.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinbevitel súly- és zsírtömeg-csökkenést eredményez, de a koffeinbevitel hosszú távú hatásait nem ismerjük
− írják a kutatók.
A kutatócsoport szerint az itt kimutatott összefüggés annak tudható be, hogy a koffein növeli a szervezetben a hőtermelést és a zsíroxidációt (a zsír energiává alakítását), amelyek fontos szerepet játszanak az általános anyagcserében.