egy golden retriever kiskutya játékból megharapja egy ember csuklóját
Fotó: Shutterstock

Kevesebb alvás és több kutyaharapás − a klímaváltozás 7 meglepő hatása

Az emelkedő globális hőmérsékletnek van egy pár váratlan következménye is, amire biztosan nem gondolnál.


Természetesen a szélsőséges időjárási események és a tömeges kihalások az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai, de a felmelegedő világnak számos más − és kevésbé nyilvánvaló − hatása is van bolygónkra. A göröngyösebb repülőutaktól a nemet váltó gyíkokig, íme a klímaváltozás legváratlanabb hatásai, melyeket a Live Science segítségével gyűjtöttünk össze.

Ez is érdekelhet: Ezzel lenne orvosolható a klímaváltozás elleni harc?

​1. A kokibékák magasabb hangmagasságban brekegnek

kokib\u00e9ka

Fotó: Shutterstock

A világ felmelegedésével a Puerto Ricó-i hím kokibékák (Eleutherodactylus coqui) egyre magasabb hangmagasságban brekegnek. Az Amerikai Akusztikai Társaság 184. ülésén bemutatott tanulmányukban a kutatók feltárták, hogy az emelkedő hőmérséklet hatására ezek a kétéltűek összezsugorodnak, és ezzel megemelik a brekegés hangmagassága. A hím kokibékák a területük megjelölése és a riválisok elriasztása miatt szólalnak meg.

​2. Egyre rosszabb a repülőgépek turbulenciája

A klímaváltozás okozta légáramlat-eltolódások miatt a repülőgéputak egyre döcögősebbek lesznek. A Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok összehasonlították az 1979 és 2020 közötti időszakra vonatkozó éghajlati adatokat az Atlanti-óceán északi részén mért légörvényességi adatokkal. Megállapították, hogy a súlyos turbulencia − amelyet a különböző sebességgel haladó légáramlatok ütközése okoz − az 1979-es 17,7 óráról 2020-ra 27,4 órára, azaz 55%-kal ugrott.

Ha tovább olvasnál: 5 film a klímaváltozásról, amit érdemes megnézned

​3. Alvásveszteség

egy n\u0151 nem tud aludni, fej\u00e9re nyomja a p\u00e1rn\u00e1t

Fotó: Shutterstock

2010-re az emberek már évente mintegy 44 óra alvást veszítettek a globális felmelegedéssel összefüggő forró éjszakák miatt. A kutatók becslése szerint ez a veszteség 2100-ra évi 58 óra alvásveszteségre nőhet egy magas szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyv esetén. A One Earth című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok 68 ország 48 ezer személyének alváskövető karszalaggal gyűjtött alvási adatait hasonlították össze, és megállapították, hogy az emberek később alszanak és korábban ébrednek a melegebb éjszakákon.

​4. A kutyaharapások számának növekedése

Az emberek köztudottan több erőszakos bűncselekményt követnek el, amikor a hőség fokozódik. A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák agressziója is növekszik a hőmérséklettel, és a melegebb napokon több kutyaharapást regisztráltak. A kutatócsoport azt találta, hogy a kutyaharapások száma 11%-kal nőtt a magas UV-értékkel jellemezhető napokon, és 4%-kal emelkedett, amikor magas volt a hőmérséklet.

​5. Gyíkok nemváltozása

belf\u00f6ldi szak\u00e1llas g\u00e1ma

Fotó: Shutterstock

Az emelkedő hőmérséklet miatt Ausztráliában a belföldi szakállas gámák (Pogona vitticeps) nemet váltanak. Néhány hüllő esetében a nemet befolyásolja az a hőmérséklet, amelynek a peték fejlődésük során ki vannak téve, és a magasabb hőmérséklet több nőstényt eredményez. A Nature című folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok leírták, hogy 131 vadon befogott gyík közül 11-nek hím nemi kromoszómája volt, de a meleg inkubációs körülmények hatására nőstény anatómia alakult ki náluk, és a nemváltó gyíkok képesek voltak tojásokat rakni.

​6. Halványabb Föld

A Geophysical Research Letters című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmányban a tudósok elemezték a Földről a Holdra visszaverődő napfény mennyiségét 1998 és 2017 között, és megállapították, hogy bolygónk egyre halványabbá válik. Eredményeikből kiderült, hogy a melegebb tengerek csökkentették a Csendes-óceán keleti része fölött található fényvisszaverő felhők mennyiségét, így kevesebb napfény pattant vissza bolygónkról. Mivel ez több fényenergiát eredményez a Földön, tovább fokozhatja a globális felmelegedést.

​7. Kevesebb kávé

k\u00e1v\u00e9\u00fcltetv\u00e9nyen dolgoz\u00f3 f\u00e9rfi Braz\u00edli\u00e1ban

Fotó: Shutterstock

Az éghajlatváltozás 2050-re felére csökkentheti a kávétermő területek nagyságát − állítja a PLOS One folyóiratban közzétett tanulmány. Három különböző éghajlati forgatókönyv modellezésével, amelyek a globális felmelegedést 1,5 fokra, 2,4 fokra vagy 4 fokra korlátozták, a tudósok megállapították, hogy a kávé termesztésére kiválóan alkalmas régiók − például Brazíliában, Vietnámban, Indonéziában és Kolumbiában − száma 50%-kal csökkenhet.


A figyelmetekbe ajánljuk