A kígyóknak nincs lábuk, mégis képesek felágaskodni – és most már végre tudjuk, miért
A kígyók mozgása régóta lenyűgözi a kutatókat. Ezek az állatok ugyanis végtagok nélkül is elképesztő pontossággal lubickolnak a környezetükben: másznak, úsznak, sőt bizonyos fajok képesek testük jelentős részét felemelni a talajról. Hogy mindezt miként érik el, sokáig rejtélynek számított, egy új kutatás azonban most közelebb vitt a válaszhoz.
A Harvard Egyetem kutatója, L. Mahadevan és munkatársai legutóbbi tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan képesek egyes kígyók – különösen a fán élő fajok – támasz nélkül a levegőbe emelni testük nagy részét. A jelenség első látásra izomerő kérdésének tűnhet, a kutatók szerint azonban sokkal inkább az egyensúly és az érzékelés finom szabályozásáról van szó.
A kulcs az úgynevezett propriocepció, vagyis az a képesség, amellyel egy élőlény érzékeli saját teste helyzetét és mozgását a térben. A kígyók tehát rendkívül pontosan tudják, melyik testrészük hol helyezkedik el, és ennek megfelelően tudják szabályozni izmaikat.
A kutatócsoport nagy felbontású kamerákkal vizsgálta három barna fakígyó (Boiga irregularis) és egy ametisztpiton (Simalia amethistina) mozgását. A felvételek alapján kiderült, hogy a kígyók nem merevítik meg teljes testüket, ahogy azt a tudósok korábban feltételezték. Ehelyett a test alsó részének közelében hoznak létre egyfajta erőzónát, ahova koncentrálódik az izommunkájuk. Mindez pedig stabil alapot biztosít a test felső részének, amely így közel függőlegesen felemelkedhet a levegőbe. A megoldás azért különösen hatékony, mert ebben a „kiegyenesedett" testhelyzetben a gravitáció nem hoz létre jelentős forgatónyomatékot, idézi a kutatás eredményeit az IFLScience.
A megfigyelések arra is utalnak, hogy a kígyók látás nélkül is képesek fenntartani ezt az egyensúlyt. Ez azt jelenti, hogy a testhelyzet szabályozásában elsősorban a belső érzékelő rendszerük játszik szerepet. A kutatás jelentősége túlmutat az állatvilágon: a kutatók szerint a kígyók mozgásának megértése segíthet az újgenerációs robotok tervezésében is. Az ilyen, végtagok nélküli robotok különösen hasznosak lehetnek szűk helyeken – például romok között vagy akár más bolygók jéggel borított felszíne alatt végzett tudományos vizsgálatok során.
Olvasd el ezt is!