Az építőipar jelentős szerepet játszik a globális felmelegedésben, ám egy új tanulmány szerint egy szerves hulladék, a kávézacc felhasználása segíthet ezen a problémán.
Évente világszerte nagyjából 10 milliárd kilogramm kávézacc termelődik, melynek jelentős része szeméttelepeken köt ki. Egy ausztrál tanulmány szerint a kávézacc, valamint az égett őrölt kávé kombinációjával lehetséges egy, a jelenleginél 30 százalékkal erősebb beton létrehozása. A kávézacc felhasználása egyszerre több problémát is megoldhatna.
A szerves hulladék ártalmatlanítása környezeti kihívást jelent, ugyanis nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, beleértve a metánt és szén-dioxidot, melyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
– mondta Rajeev Roychand, a tanulmány egyik szerzője, a Science Alert lap szerint.
Ez is érdekelhet! A kávé lehet az ülőmunka káros hatásainak ellenszere
Az építőipar globális fellendülése miatt egyre nagyobb igény van a beton környezetkárosító problémájának megoldására. A kutatásban részt vevő Jie Li szerint világszerte egyre több természetes homokot nyernek ki – a beton egyik fő alapanyaga – főleg a folyómedrekből és partokról, ami nagymértékű környezetkárosítással jár. Az ipar emiatt nagy hatással van a globális felmelegedésre.
A természetes homok kinyerése hosszútávon kritikussá válhat, ám a körforgásos gazdaság elméletét alkalmazva szerves hulladékot felhasználva megoldódhatna a probléma
– tette hozzá.
Fotó: Shutterstock
A kutatás szerint az olyan szerves hulladékok, mint a kávézacc, nem adható közvetlenül a betonhoz, mivel olyan kémiai anyagok szivárognak belőle, melyek meggyengítik az anyag erősségét. Éppen ezért a csapat 350 Celsius-fokra melegítette a kávézaccot, miközben folyamatosan kivonták belőle az oxigént. A folyamatot pirolízisnek nevezik, amely a szerves hulladék kémiai lebontására szolgáló technológia.
Annak ellenére, hogy a kutatás még korai fázisban tart, a szerzők szerint ez az innovatív eljárás ígéretes lehet a jövőben.
Ajánljuk még figyelmedbe! Budapest is ott van Európa kávéfővárosai között
A tanulmány eredménye során megállapították, hogy hosszútávú kísérletezés szükséges ahhoz, hogy megvizsgálják az így létrejött beton tartósságát. Jelenleg azt tesztelik, hogyan viselkedik az anyag fagyás, esőzés és különböző környezeti hatások során, de kísérleteznek fa, ételmaradék és agrikulturális hulladék felhasználásával is.
