Elliptic Studio/Shutterstock.com
február 10., 2026  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Újabb jel utal arra, hogy a Jupiter jeges holdja képes fenntartani az életet

Újabb izgalmas jel utal arra, hogy a Naprendszer egyik legígéretesebb égitestjén megvannak az élethez szükséges kémiai feltételek. A kutatók ugyanis ammónia nyomaira bukkantak a Europa, a Jupiter egyik jeges holdjának felszínén, ami komoly jelentőséggel bír az asztrobiológiai kutatások szempontjából.

A felfedezés nem egy új űrszonda adataiból származik, hanem a Galileo küldetés archív méréseinek újraelemzéséből. Al Emran, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója a Galileo 1997-ben készült közeli infravörös spektrométeres felvételeit vizsgálva azonosította az ammóniára utaló, halvány jeleket az Europa jeges kérgének repedései környékén. A megfigyeléseket a The Planetary Science Journal közölte.

A NASA közleménye szerint ez az első alkalom, hogy ammónia jelenlétét sikerült kimutatni az Europa felszínén, ami különösen fontos abból a szempontból, hogy az égitestet régóta az egyik legesélyesebb helynek tartják a földön kívüli élet keresésében.

Az ammónia nitrogént tartalmazó molekula, amely a földi élet alapvető építőelemei közé tartozik a szén, a hidrogén, az oxigén és a víz mellett.
Illusztráció
Fotó: muratart/Shutterstock.com

Az Europa mérete közelíti a Holdét, felszíne azonban vastag jégpáncéllal borított. A bolygó mágneses terének vizsgálata alapján a tudósok régóta feltételezik, hogy a jég alatt egy hatalmas, sós óceán rejtőzik. Ez a feltételezett, folyékony vízből álló réteg kulcsfontosságú lehet az élet szempontjából, hiszen a földi élővilág is vízhez kötődik.

Az ammónia jelenléte további fontos következtetésekre ad lehetőséget. A NASA szerint a molekula vagy a mélyben húzódó óceánból, vagy a felszín alatti sekélyebb rétegekből származhat. Erre utal az is, hogy az ammónia nem stabil hosszú ideig az űrben: az ultraibolya sugárzás és a kozmikus részecskék gyorsan lebontják. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy az anyag viszonylag frissen kerülhetett a felszínre, valószínűleg vulkanikus folyamatok révén, amikor víz és jég keveréke tör fel a mélyből – írja a Live Science.

A Galileo 1995 és 2003 között vizsgálta a Jupiter rendszerét, mielőtt az űrszonda üzemanyaga kifogyott. A mérnökök szándékosan a Jupiter légkörébe irányították a járművet, hogy elkerüljék az Europa vagy más jeges holdak esetleges szennyezését. Bár a küldetés több mint húsz éve véget ért, az adatainak újraelemzése időről időre új felismerésekhez vezet.

Nyitókép: Illusztráció / Elliptic Studio/Shutterstock.com

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök