A kutatócsoport célja, hogy megfigyeljék, hogy milyen folyamatok játszódnak le kitörés előtt egy aktív vulkán belsejében. Reményeik szerint munkájuk akár új energiaforrások felfedezéséhez is vezethet.
A kutatást a Krafla Magma Testbed (KMT) szervezete végzi, akik nevüket az Izland északkeleti részén található Krafla vulkáni kalderáról kapták.
Ezt is olvasd el! Először fúrnak egy vulkán mélyébe
A tudósok célja nem más, minthogy megértsék a magma föld alatti viselkedését, így választ kapva olyan kérdésekre, hogy pontosan milyen erők és folyamatok előzik meg egy vulkán kitörését.
Fotó: Getty Images
A csapat ugyanakkor abban bízik, hogy az ott található tiszta energia (forró víz) forrását is megcsapolhatják, amelyet hosszabb távon akár turbinák meghajtására is felhasználnának.
Ez egy sarkköri állomáshoz, egy részecskegyorsítóhoz vagy egy tengerfenéki obszervatóriumhoz hasonló tudományos infrastruktúra lesz, ahol egy eddig kevéssé ismert környezetet lehet majd feltárni és megérteni
– magyarázták a KMT csapat tagjai egy korábbi közleményükben.
Korábban már végeztek fúrásokat a vizsgálandó Krafla vulkánban, akkor azonban csupán a geotermikus energiaforrások lehetőségeinek feltárása érdekében. Ez azonban nem volt olyan mélyen, mint várták: a projekt során véletlenül betörtek a magmakamrába, amely végül megakadályozta a további fúrási kísérleteket, mivel a túl magas – 450 Celsius-fokos – hő tönkretette a kutat.
Ez is érdekelhet: Mikor válik az emberiség I. típusú civilizációvá? Egy új tanulmány a határainkat vizsgálja
Mindez megerősítette azonban azt a tényt, hogy a magmakamrába való fúrás nem okoz vulkánkitörést.
A tudósok most újra megpróbálják. A KMT munkatársa, Hjalti Páll Ingólfsson így fejezte ki reményét:
Ha képesek lennénk bemenni a kéregbe és mintát venni a magmából, az hatalmas tudást adna nekünk. Reméljük, hogy legalább a hőmérsékletet közvetlenül mérni tudjuk majd, amire eddig még nem volt példa. A legfőbb cél, amit el kell érnünk, hogy megtanuljuk, hogyan szelídítsük meg ezt a szörnyeteget.
Természetesen még rengeteg kihívás vár a kutatókra, többek között olyan fúrók és érzékelők kifejlesztése, amelyek képesek túlélni az ilyen kamrák intenzív hőjét, nyomását és savasságát. Ha minden a tervek szerint halad, a fúrások 2026-ban kezdődhetnek.
