Kevés olyan ember van, aki élvezi a dugóban való várakozást és a hosszú ingázást, ráadásul egy kutatás szerint ezek a problémák nemcsak idegesítőek, hanem kifejezetten károsak is a mentális egészségünkre.
Dél-koreai tudósok egy csapata komoly feladatra vállalkozott: arra voltak kíváncsiak, hogy az országukat kiemelt módon sújtó ingázás milyen hatással van az utasok szervezetére. A Science Alert cikkéből kiderül, hogy a válasz elkeserítő.
Több mint 23 ezer ember mentális egészségét vizsgálták abban a kutatásban, melynek eredményeiből kiderült, hogy az egy óránál hosszabb ideig ingázó dél-koreaiak 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziós tüneteket, mint a 30 percnél rövidebb ideig ingázók.
Ez is érdekelhet: 5 élelmiszer, ami garantáltan „jobb kedvre derít"
Dong-Wook Lee, a koreai Inha Egyetem közegészségügyi kutatója (és kollégái) a 2017-ben végzett ötödik koreai reprezentatív munkakörülmény-felmérés (Fifth Korean Working Condition Survey) munkaképes korú résztvevőkre vonatkozó adataival dolgoztak. A vizsgálat során a résztvevők az Egészségügyi Világszervezet ötpontos jóléti indexe alapján válaszoltak a kérdésekre. Fontos kiemelni, hogy az előbbi adatok a COVID-időszak előttről származnak.
A hetente átlagosan 4 órát utazó 23 415 válaszadó egynegyede számolt be depressziós tünetekről. A tanulmány szerint a hosszú ingázás és a rosszabb mentális egészség közötti kapcsolat azoknál a férfiaknál volt a legerősebb, akiknek nem volt családjuk, és heti 52 óránál többet dolgoztak.
A nők körében az ingázás problémája az alacsony jövedelműek, a váltott műszakban dolgozók és a gyermekes munkavállalók körében állt a leginkább összefüggésben a depressziós tünetekkel.
Kevesebb szabadidővel az emberek kevés időt fordíthatnak a stressz levezetésére és a fizikai fáradtság leküzdésére alvás, hobbi és egyéb tevékenységek révén
– mondták a kutatók a Korean Biomedical Review című szaklapnak.
A felmérés nem ismertette, hogy a válaszadók hány százaléka használ autót, tömegközlekedést vagy épp kerékpárt az ingázások során, azonban számos más kutatás megállapította, hogy az aktív közlekedésre (kerékpár, gyaloglás) való áttérés jelentősen javítja az ember életszínvonalát.
A hosszú ingázási idő és a depressziós tünetek romlása közötti összefüggés az alacsony jövedelmű munkavállalók körében erősebbnek bizonyult. Az otthonról történő munkavégzésre való áttérés azonban gyorsabban zajlik a fehérgalléros és magas jövedelmű munkavállalók körében, mint az alacsony jövedelműeknél. Az utazási idő és a távolság csökkentése a jobb közlekedés révén jobb ingázási környezetet biztosíthat az emberek számára, és javíthatja egészségi állapotukat
– állapítják meg a kutatók.
Fontos megjegyezni, hogy az ingázásnak sokak szerint azonban előnyei is vannak, például a hosszú hazautazás jó alkalom a kikapcsolódásra vagy a munkából való kiszakadásra.
