A hódok ismertek arról, hogy fákból és ágakból gátakat építenek, amelyeket erős mellső fogaik segítségével vágnak le, majd fűvel, kövekkel és sárral is megerősítik az építményeket. De vajon azért építik őket, hogy bennük éljenek?
Egyszerűen fogalmazva, a hódok azért építenek gátakat, hogy biztonságban legyenek, ami nagy kihívás, figyelembe véve esetlen testalkatukat és természetüket.
A hódok 18-36 kilós hústáskák, nagyon rövid lábakkal
− mondta Chris Jordan, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Északnyugati Halászati Tudományos Központjának (Newport, Oregon) halászati biológusa.
Ez is érdekelhet: Öt ökoszisztéma-mérnök faj, amely új élőhelyeket hoz létre
Amikor a szárazföldön tartózkodnak, nagyon esetlenek és sebezhetőek, könnyű prédák a ragadozó számára. Ám amikor a vízben vannak, szinte legyőzhetetlenek: kiváló úszók, és 10-15 percig is képesek visszatartani a lélegzetüket. A gát építésével egy tavat hoznak létre, amely a biztonsági zónájukká válik.
Ezek a vízfelületek elég mélyek ahhoz, hogy a hódok elrejtőzhessenek a ragadozók, például a hegyi oroszlánok, medvék, farkasok és prérifarkasok elől.
A gátakkal el lehet árasztani a területeket, hogy közelebb kerüljenek fő táplálékforrásukhoz: a fák kérgéhez, leveleihez és gallyaihoz, a vízi növényekhez, például a tavirózsákhoz és a vízililiomokhoz.
Ha tovább olvasnál: Tömegek maradtak internet nélkül egy kegyetlen hód miatt
Fotó: Shutterstock
Bár a gátak védik a hódokat, nem laknak ezekben az építményekben. Ehelyett gyakran a gátjaik által létrehozott tavakba vagy azok partjára épített, botokból, fűből, mohából és sárból készült, kemencés alakú kunyhókban élnek családi csoportokban, úgynevezett kolóniákban, amelyek átlagosan öt hódból állnak.
Végső soron a hódok visszatérése eredeti élőhelyükre segíthet csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, és sok más módon is hasznot húzhat belőle az ökoszisztéma
– jegyezte meg Fairfax.
Gátjaik lelassítják a vizet, így annak egy része elraktározódik a talajban, ahol a növények gyökerei még aszály idején is hozzáférhetnek.
Ez segít megőrizni a növényzet dússágát, például az erdőtüzek kitörésekor. A tűzálló foltok menedéket nyújtanak azoknak az állatoknak, amelyek nem tudnak elmenekülni a veszélyes lángok elől, és segít leülepíteni a tűz után a hamut.
Ezenkívül a hódok duzzasztásából származó növényzet kivonhatja a levegőből az üvegházhatású szén-dioxidot, és csökkentheti az árvízi károkat – jegyezték meg a tudósok. Figyelemre méltó, hogy a hódok ökoszisztéma-mérnök fajként alkalmasak arra, hogy ne csak túléljék a változó éghajlatot, hanem alakítsák is a környezetüket. Így nem vagyunk egyedül az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakítására tett erőfeszítéseinkkel.
Forrás: Live Science
