3500 éves egyiptomi sírban találhatták meg a Halottak Könyvét
Az egyiptomi régészet egyik ritka és figyelemre méltó felfedezéséről számoltak be nemrég: közép-egyiptomi ásatások során egy mintegy 3500 éves, az újbirodalom korából származó temetőben olyan papirusztekercs került elő, amely a Halottak Könyvének egy példányát tartalmazza. A lelőhely Al-Ghuraifa térségében található, ahol a kutatók múmiákat, szobrokat, amuletteket, kanópuszedényeket és több száz, sziklába vájt sírt tártak fel.
A Halottak Könyve nem egyetlen, egységes mű volt, hanem különböző temetkezési szövegek gyűjteménye, amelyeket papiruszra írtak, és a halottakkal együtt helyeztek a sírba. Ezek a varázsigéknek és útmutatásoknak tekintett szövegek azt a célt szolgálták, hogy segítsék az elhunytat a túlvilág veszélyein átvezető úton.
A legnagyobb figyelmet a mostani ásatások során egy több mint 13 méter hosszú papirusz keltette, amely a Halottak Könyvének részleteit őrizte meg. A tekercs a mérete és az állapota miatt is kifejezetten különlegesnek számít. A szakemberek szerint ez az első teljes papirusz, amelyet eddig Al-Ghuraifa környékén találtak. A temetőt a Krisztus előtti 1550 és 1070 közötti időszakban használhatták, vagyis az Újbirodalom idején, amikor a Halottak Könyvének szövegei elkezdtek elterjedni. Ezek a temetkezési szövegek azonban nem voltak egységesek, tartalmuk más és más lehetett attól függően, ki készítette őket – írja a Popular Mechanics.
Foy Scalf, a Chicagói Egyetem egyiptológusa szerint „nagyon ritka”, hogy egy Halottka Könyve-példányt abban a sírban találjanak meg, ahová eredetileg eltemették. Hozzátette, hogy a részletek ellenőrzéséhez fotókra és hivatalos tudományos publikációra lesz szükség. A Halottka Könyve, amelyet magyarul gyakran A fénybe távozottak könyvének is neveznek, központi szerepet játszott az ókori egyiptomi túlvilághitben. Az Amerikai Egyiptológiai Kutatóközpont szerint ezek a szövegek kulcsfontosságú betekintést adnak az egyiptomi vallási elképzelésekbe és a túlvilágról alkotott hitrendszerbe, amelynek értelmezése folyamatosan változik az új fordítások és leletek fényében.
A papirusz mellett a sírokból kő- és fakoporsók, több mint 25 ezer usébti-szobor, számtalan amulett és használati tárgy, valamint gazdagon díszített kanópuszedények is előkerültek. A leletek közül kiemelkedik Ta-de-Isza, az Al-Asmuninban szolgáló Eret Haru főpap lányának festett fakoporsója, amely mellett a belső szerveket tartalmazó edények, usébtik és Ptah Szokar isten szobra is megtalálható volt. A régészeti minisztérium szerint a papiruszt a jövőben a Nagy Egyiptomi Múzeumban állíthatják ki.
Olvasd el ezt is!