Gyorsabban öregszünk a folyamatos hőhullámok miatt
A globális felmelegedés bizony az egészségünkre is jól tetten érhető hatással van: kutatók szerint a gyakori hőhullámok hosszú távon akár olyan mértékben károsíthatják az egészséget, mint a dohányzás vagy a mozgáshiány.
A szélsőséges időjárás a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb, és világszerte emberek milliárdjainak egészségére lehet tartósan káros hatással. A legfrissebb eredmények alapjaiban változtathatják meg azt, ahogyan eddig a hőség egészségügyi hatásairól gondolkodtunk.
A kutatók 15 éven át figyeltek meg 25 000 embert Tajvanon, és megvizsgálták, hogy a hőhullámokkal milyen mértékben találkoztak, valamint hogyan változott a biológiai életkoruk – ez az a mutató, ami a szervezet egészségi állapotát tükrözi, nem pedig a tényleges születési kort.
Az eredmények szerint már négy hőhullámos nap is 9 nappal növelte a biológiai életkort egy kétéves időszakban. A fizikai munkások ennél is jobban érintettek voltak – náluk ez az érték átlagosan 33 nappal nőtt. Bár ez elsőre nem tűnik soknak, a kutatók kiemelik, hogy ez csak két év hatása, és ha valaki egész életében ismételten ki van téve a forróságnak, az öregedési hatás jóval nagyobb lehet – a biológiai életkor emelkedése ráadásul összefügg a korai halálozás kockázatával is. Dr. Cui Guo, a kutatás vezetője szerint
2024-ben más kutatások arra is rámutattak, hogy a gyerekeknél már a korai életszakaszban elszenvedett hőhatás is károsítja az agyfejlődést – így ma már egyértelmű, hogy a hőség minden életkorban és akár egész életre szólóan káros hatással lehet az egészségre. A kutatók vérnyomás, gyulladásszint, koleszterin és szervműködés alapján becsülték meg a résztvevők biológiai életkorát, majd ezt összevetették azzal, mennyi hőhullámnak voltak kitéve. Az eredmények szerint egyértelműen azok öregedtek gyorsabban, akik több napnyi hőséget éltek át. Bár nem tudni pontosan, hogyan gyorsítja fel a forró időjárás az öregedést, a DNS-károsodás valószínűleg szerepet játszik benne – írja a The Guardian.
Érdekesség, hogy a kutatás résztvevői egy fizetős egészségügyi program tagjai voltak – általában fiatalabbak, egészségesebbek és iskolázottabbak az átlagnál. Mivel az idősek és a betegek érzékenyebbek a hőségre, a teljes népességre vetített hatás valószínűleg még erősebb.
A kutatók figyelembe vették a résztvevők testtömegét, dohányzási és sportolási szokásait, valamint egyéb betegségeiket is (pl. cukorbetegség, rák). Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem volt pontos adatuk arról, hogy az alanyok mennyi időt töltenek a szabadban, milyen hőmérsékletű az otthonuk, vagy használnak-e klímát – ezek a tényezők további kutatásokat tesznek szükségessé.
Olvasd el ezt is!