5 állítás, ami miatt valószínű lehet a Földön kívüli élet

Nem ritkák a Földhöz hasonló kőzetbolygók

Már régóta tudjuk, hogy az egyre táguló világegyetemben megszámlálhatatlanul sok csillag található, becslések szerint több mint 100 milliárd. A legtöbb csillag körül pedig több objektum kering, amelyek között igen gyakoriak a szilárd halmazállapotú bolygók. A Kepler- és TESS-teleszkópok adatatiból már számos potenciális égitestet találtak csillagászok, ahol élet alakulhatott ki, a közeljövőben a technológia fejlődésével pedig egyre több területet lehet majd átkutatni. Még ha milliárdból csak egyet lakik csak valaki, az is azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül.

Ez is érdekelhet: Egy messzi-messzi galaxisban – Van-e élet a Földön kívül?

Az élet titokzatos kezdete

Még mindig nem tudjuk pontosan, hogyan kezdődött az élet a Földön: még akkor sem, ha a hogyan kérdésre már pár választ megtaláltunk. Az élet létrejötte egy olyan titokzatos esemény, amelynek nem teljesen értjük a miértjét. Ezáltal pedig más bolygók esetében is létrejöhetett az élet a tudományos állításainktól eltérő formában, amelyet mi el se tudunk képzelni. Ha nem volt olyan nehéz az élet kialakulása itt sem, akkor nem lehet nehezebb sok hasonló bolygón sem.

Az élet szélsőséges körülmények közt is virágzik

Ha az élet egyszer kifejlődik, elképesztő képességgel terjeszkedik. Az Antarktisz fagyos hidegétől kezdve az Atacama szárazságáig, számos pusztítónak vélt körülmény közt tört utat magának az élet a bolygónkon.

Nincs okunk azt hinni tehát, hogy a Földön kívüli élet kevésbé lenne ellenálló. Minél nagyobb a sokféleség, annál nagyobb az esélye annak, hogy abból valahogy élet jön létre.

Ezt is olvasd el! Ezzel a forradalmi mesterséges intelligencia-rendszerrel találnák meg a földönkívülieket

Az emberi kutatás határai

Ha elég sokszor veszünk lottót és nem nyerünk, az nem azt jelenti, hogy nincs nyeremény, csak nagyon kicsi az esélyünk rá. A Földön kívüli élet megtalálásával is ez lehet a baj. A Naprendszeren kívüli kutatásra ugyanis alig tettünk eddig erőfeszítéseket és – valljuk be – az ember által végzett kutatások csak akkor működnének, ha az idegenek kozmikus léptékben nagyon közel lennének vagy épp ők hirdetnék jelenlétüket. A szerényebb jelek észlelésére, illetve nagyobb távolságokból való felfogására alkalmas technikák csak az elmúlt években kezdtek el fejlődni, így nem árt türelemmel lennünk.

Lehet, hogy egyszerűen csak túl drága és nehéz az űrutazás

A híres Fermi-paradoxon szerint túl nagy a világegyetem ahhoz, hogy csak mi legyünk egyedül benne. Vajon akkor mégis hol vannak a többiek? Bolygónk bejárása sem volt zökkenőmentes, a világ óceánjainak egyes részei mind a mai napig felfedezetlenek, továbbá számos olyan sürgető problémával küzd a Föld, ami hátrasorolja az űr felfedezésének fontosságát.

Az űrutazás egyelőre racionálisan csak a szomszédos objektumokra terjed ki, de már így is rendkívül drága és aprólékos munkát igényel. Ezáltal lehet, hogy a kutatások sikertelenségének kulcsa abban rejlik, hogy egyszerűen minden űrbéli civilizációnak – közte nekünk is – túl nagy költség lenne bejárni a világegyetemet. Ezért pedig mindenki marad inkább a maga biztonságos életterében.