Hogy ez pontosan mit jelent?
Konkrétan azt,
hogy az emberek annyi felszín alatti vizet szivattyúztak ki a bolygóból, hogy 1993 és 2010 között 80 centiméterrel tolódott el a Föld dőlésszöge. A tanulmány szerint az időszakban összesen 2150 gigatonna vízzel lett kevesebb a bolygókéreg természetes tározóiban. A Space.com megjegyzi: ha ezt a vízmennyiséget a világ óceánjaiba öntenénk, 6 milliméterrel emelné meg a vízszintet.
A tanulmányt a Szöuli Nemzeti Egyetem geofizikusai készítették, akik a klímaváltozás forgástengelyre gyakorolt hatását modellezték, és arra jutottak, hogy a sarki jégsapkák olvadása és a légkör felmelegedése mellett a felszín alatti vízkészletek kiszivattyúzása gyakorolja a legnagyobb hatást a forgási pólus elmozdulására – a forgási pólus az a pont, ahol a Föld képzeletbeli tengelye kilógna a felszínéről, ha fizikai objektumról lenne szó.
Ez is érdekelhet: Sikerült megmérni a Föld belsejének hőmérsékletét
A kutatók nem is feltétlen a vízszivattyúzásra koncentráltak. A forgási pólust az éghajlattal összefüggő folyamatok is befolyásolják, köztük a már említett jégsapkák olvadása is, de ezekkel az adatokkal nem jöttek ki a megfigyelt adatok, ezért hozzáadták a modellhez a kiszivattyúzott vizek mennyiségét is. Ezek alapján a kutatók azt találták, hogy valójában a talajvíz újraeloszlása van a legnagyobb hatással a forgási pólus eltolódására.
Érdemes megjegyezni, hogy a Föld forgási tengelye magától is változik, de a 20. század elejétől a 21. század második évtizedére már 10 métert billentünk a nyugati irányba. Ez aránytalanul nagy távolság a kutatók szerint, akik arra jutottak, hogy a természetes folyamatok mellett a megbillenést az emberi tevékenység idézte elő.
