Folyamatosan csökken a Föld belső magjának forgási sebessége

A Föld magja ugyanabban az irányban és nagyjából ugyanolyan sebességgel forog, mint a bolygó többi része – kis különbségek azonban lehetségesek.

A geológusok sokáig nem voltak biztosak abban, hogy a mag vagy a felszín forog-e gyorsabban, ugyanis minden, amit a Föld magjáról tudunk – beleértve a létezését is –, a földrengések szeizmikus hullámainak megfigyeléseiből származik.

Ez is érdekelhet! Olyan bolygót fedeztek fel a kutatók, amit semmihez sem tudnak hasonlítani

John Vidale, a Dél-kaliforniai Egyetem professzora 121 olyan földrengés adatait hasonlította össze, amelyek 1991 és 2023 között történtek a Déli-Sandwich-szigeteken, és amelyek szeizmikus hullámait a világ másik felén, Észak-Amerikában jegyezték fel. A hullámpárokat hasonlóság alapján kategorizálták, ami azt jelzi, hogy a mag azonos részein haladtak át.

A korábbi tanulmányokkal összevetve ezek az eredmények azt mutatják, hogy 2003 és 2008 között a Föld magja „szuperforgott”, vagyis gyorsabban forgott, mint a köpeny és a kéreg – 2008 után viszont jelentősen lelassult.

A mag a világegyetem egészéhez képest még mindig ugyanabban az irányban forog, mint korábban, de a Föld felszínéhez képest most már némileg visszafelé tart. Az eltérés évente töredék fokokban mérhető, a mag és a felszín forgása közötti különbség pedig kétszer-háromszor kisebb a lassúbb időszakban, mint 2008 előtt, amikor a mag még gyorsabb volt.

Ajánljuk figyelmedbe! Csillagászok egy nagyon furcsa objektumot figyeltek meg a világűrben

A tudósok a változást a folyékony külső magban zajló kavargásnak, valamint a köpeny és a kéreg szokatlanul sűrű területei által kifejtett gravitációs erőnek tulajdonítják.

Ez a lassabb mozgás idővel a felszínre is hatással lehet, ami hosszabb napokat eredményezhet – ezt azonban nagyon nehéz lesz észrevenni, hiszen ezredmásodperces különbségekről van szó. A jelenség várhatóan a Föld geomágneses mezejében is okozhat enyhe anomáliákat.