A koronavírus-világjárvány idején a szupermarketek üres polcai megmutatták, hogy az élelmiszer-ellátást akadozása milyen pánikot képesek okozni. Adódik a kérdés, hogy egy esetlegesen kialakuló hasonló krízishelyzet vajon ugyanekkora káoszt teremtene-e. Vagy talán nagyobbat? Ennek járt utána egy kutatás, amely az Egyesült Királyság gazdaságát vette példaként.
Egy új tanulmányban 58 vezető brit élelmiszeripari szakértőt kérdeztek meg a élelmkszerhiánnyal kapcsolatos jövőbeli megoldásokról. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint egy modern állam élelmiszerrendszere különösen érzékeny a zavarokra. Ez a sebezhetőség részben annak tudható be, hogy a rendszer a hatékonyságra és a gyorsaságra helyezi manapság a hangsúlyt, a rugalmasság és a felkészültség viszont abszolút nem jellemzi.
Ezt is olvasd el! A WMO szerint megérkeztünk a globális forrás korszakába
Arról is megkérdezték a szakembereket, hogy mekkora esélyt látnak polgári zavargásokra, erőszakos megmozdulásokra egy esetleges élelmiszeripari válság kapcsán.
A 10 éves távlatot vizsgálva a szakértők 40%-a, míg 50 éves távlatban már 80% gondolja úgy, hogy előfordulhatnak ilyen események.
Legnagyobb problémának azonban a szélsőséges időjárást – viharokat, árvizeket, havazást és aszályt – tartják.
Ez is érdekelhet: 6 teljesíthető életmódbeli változás a globális felmelegedés ellen
Import veszélye
Fotó: Andy Li/Unsplash
A példaként vett Egyesült Királyság teljes élelmiszer-ellátásának valamivel kevesebb mint a fele importból származik, beleértve a gyümölcsök 80%-át, a zöldségek 50%-át, valamint a marha- és baromfihús 20%-át. Akár az exportáló, akár az importáló országon belüli ellátási láncok bármilyen zavara, de még a világ másik felén felbukkanó tényezők is jelentős hatással lehetnek az állampolgárok helyi élelmiszer-ellátottságára. Az áruk elérhetőségének csökkenése először az árak emelkedéséhez majd később potenciálisan társadalmi zavargásokhoz is vezethetne.
A pandémián túl az időjárás is legalább olyan befolyásoló tényező tud lenni. Az egyik figyelemre méltó példa erre az a 2007-es eset volt, amikor Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban aszályok, árvizek és hőhullámok miatt 8%-kal csökkent a globális gabonatermelés. Mindez az alacsony globális gabonakészletekkel, a pénzügyi spekulációval és a magas műtrágyaárakkal együtt a gabonaárak több mint kétszeresére emelkedését eredményezte. A válság rövid időn belül több mint 30 országban megmozdulásokat váltott ki.
Figyelemfelhívás
Ahhoz, hogy csökkentsük a polgári zavargások kockázatát vagy a természetnek való kitettséget elengedhetetlen az élelmiszerszegénység kezelése. Ha biztosítják a gazdaságok, hogy a lakosok hozzáférjenek anyagilag is a rendelkezésre álló élelmiszerekhez, idővel bizalom alakulhat ki a közösségek, a kormányzat és az élelmiszer-ellátási láncok között.
Ezek mellett a tanulmány felhívja a figyelmet a termőhelyek helyreállítására, a munkakörülmények javítására, valamint a fenntartható gazdálkodások fontosságára is.
Ez a cikk eredetileg a The Conversation oldalán jelent meg.
