Mint kiderült, a semmittevés nem feltétlen befolyásolja a kognitív képességeinket – kivéve ha a semmittevés alatt a tévénézést értjük.
A tévénézés valószínűleg sokkal rosszabb hatással van a hosszú távú kognitív képességekre, mint sok más gyakori szabadidős tevékenység – derül ki a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban közzétett kutatások eredményeiből.
A kutatók szerint nagyon úgy tűnik, hogy a tévénézés szorosan összefügg a demencia kialakulásával.
Eredményeink arra utalnak, hogy a szabadidős tevékenységeink során végzett ülőmunka agyi hatásai valóban függetlenek attól, hogy fizikailag mennyire vagyunk aktívak. A szellemi aktivitás, például a számítógép-használat, kulcsfontosságú módja lehet annak, hogy ellensúlyozzuk a demencia megnövekedett kockázatát, amely a passzívabb ülőmunka, például a tévénézés miatt is kialakulhat.
– mondta Gene Alexander, az Egyesült Arab Emírségek Arizonai Egyetemének kutatója és a tanulmány társszerzője.
A kutatók a UK Biobank adatbázisát felhasználva több mint 145 ezer 60 éves vagy annál idősebb résztvevőt vizsgáltak. A kutatás 2006-ban kezdődött, akkor senkinél nem diagnosztizáltak demenciát.
Viszont 12 év elteltével több mint 3500 résztvevőnél fedezték fel a betegséget.
A felmérésben azt találták, hogy a tévénézés összefügg a későbbi demencia kialakulásával. Ráadásul a tévénézés messze a legveszélyesebb, ha a kognitív szempontokat vesszük: a szellemileg jobban átmozgató ülő tevékenységek, például számítógépezés, már nem voltak ennyire veszélyesek demencia szempontjából.
Nem önmagában az ülve töltött idő, hanem a szabadidőben végzett ülő tevékenység típusa befolyásolja a demencia kockázatát. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a tévénézés a számítógépezéshez vagy az olvasáshoz képest alacsony szintű izomtevékenységgel és energiafelhasználással jár. A számítógép-használat során fellépő viszonylag nagyobb szellemi stimuláció ellensúlyozhatja az ülés negatív hatásait
– mondta a tanulmány vezető szerzője, David Raichlen.
A tanulmány is arra utal, hogy a fizikai aktivitás még mindig megakadályozhatja a kognitív hanyatlást, de ha épp „semmit nem csinálunk", akkor fontos, hogy ezt milyen formában tesszük.
Arra viszont nincs tudományos bizonyíték, hogy miért ennyire káros a tévénézés, a kutatók szerint viszont az összefüggés is értékes útmutatást adhat az embereknek arra vonatkozóan, hogyan töltsék az idejüket idősebb korukban.
