A nikotin élénkítő hatása miatt a szív- és érrendszerünk tartósan fokozott működésre van kényszerítve: gyorsabb pulzus, magasabb vérnyomás, nagyobb terhelés. A dohányzás abbahagyásával ez az inger megszűnik, ezért a keringési rendszerünk már rövid időn belül elkezd visszatérni a nyugalmi állapothoz. Ez nem feltétlenül jár látványos tünetekkel, de élettani szinten az első lépés afelé, hogy a szív hosszabb távon kisebb igénybevétel mellett működjön.
A dohányzás során belélegzett füst rontja a vér oxigénszállító képességét, ezért a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak, mint amennyire szükségük lenne. Amikor a dohányzást abbahagyjuk, ezek a gázok fokozatosan kiürülnek a szervezetből, és a vérkeringés hatékonyabban látja el oxigénnel a sejteket. Ez a változás nem érzékelhető azonnal, de alapvető szerepe van abban, hogy a szervezetünk energiaszintje és terhelhetősége normalizálódni kezdjen.
Ebben az időszakban a nikotin döntő része már kiürült, ami egyszerre okozhat megvonási tüneteket és pozitív testi változásokat is. A légutak izomzata fokozatosan ellazul, a levegő áramlása hatékonyabbá válik, miközben az íz- és szaglásérzékelés is javul. A fokozott köhögési inger gyakori ebben a szakaszban, ami nem romlást jelez, hanem azt, hogy a légutak megpróbálnak megszabadulni a korábban lerakódott szennyeződésektől.
Néhány hét után a változások már funkcionális szinten is megjelennek. A perifériás keringés hatékonyabbá válik, a terhelésre jelentkező légszomj csökken, és a fizikai aktivitás kevésbé megterhelő. A tüdőben zajló gyulladásos folyamatok fokozatosan mérséklődnek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a légzésünk terhelés után gyorsabban rendeződjön.
A dohányzás hosszú távon rontja a légutak tisztulási mechanizmusait, ezért a váladék könnyebben felhalmozódik, és gyakoribbak a légúti panaszok. Hónapok alatt ezek a folyamatok fokozatosan helyreállnak, ami kevesebb köhögést, ritkább légszomjat és általában kiegyensúlyozottabb légzést eredményez. A szervezet ebben az időszakban kezd alkalmazkodni egy tartósan füstmentes működéshez.
Egy évnyi nikotinmentesség után a szív- és érrendszer terhelése jelentősen alacsonyabb, mint a dohányzó időszakban. A keringési rendszer állapota stabilabbá válik, és a súlyosabb szívproblémák kialakulásának esélye is csökken. Ekkor már nemcsak tüneti javulásról beszélünk, hanem hosszú távú kockázatcsökkenésről, amely éveken át tovább javulhat.
Hosszabb távon a dohányzásmentes évek összeadódnak. A stroke kialakulásának esélye fokozatosan csökken, és idővel megközelítheti a nem dohányzók szintjét. Több daganattípus esetében is tartósan alacsonyabb kockázat figyelhető meg, különösen azoknál, amelyek szorosan összefüggnek a dohányzással. A szervezet sosem felejti el teljesen a korábbi terhelést, de minden füstmentes évvel tovább csökken a legsúlyosabb következmények esélye.
Olvasd el ezt is!