A Colossal Biosciences nevű startup állítása szerint közel járnak ahhoz, hogy feltámasszák a régóta kihalt dodó madarakat.
A több milliárd dollárt érő cég egy sajtóközlemény formájában tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy megfejtették a dodók teljes genomját.
A startupnak nem ez az egyetlen nagyszabású projektje, hiszen korábban bejelentették, hogy a tasmán farkasokat és a gyapjas mamutokat is fel akarják támasztani.
A furcsa madárfaj Mauritiuson volt őshonos, először a maláj kalózok szereztek tudomást a létezésükről a 10. században, de a portugál felfedezők is találkoztak velük a 15. században. Az 1 méter hosszú és 10-15 kilós madarakra az előbb említett csoportok egyáltalán nem voltak veszélyesek, azonban az 1638-ban Mauritiusra érkező holland hajósok már annál inkább, ennek okán a dodók 1690-re gyakorlatilag teljesen kipusztultak.
A tudósok most komoly kihívás előtt állnak: ki kell találniuk, miként ültessék be a már említett dodó-specifikus géneket egy élő állat embriójába.
Ez is érdekelhet: Tiszta Jurassic Park: egy milliárdos fel akarja támasztani a dínókat
Ez önmagában nem kis feladat. A következő lépés az lesz, hogy ezt a genetikai információt összevetik a közeli rokon madarak, például a nikobári galamb és a Rodrigues-i szoliter, egy kihalt óriás röpképtelen galamb génjeivel, hogy fényt derítsenek azokra a mutációkra, amelyek a dodót dodóvá teszik
– mondta Beth Shapiro, a projekt vezető genetikusa a CNN-nek.
Shapiro szerint a végső terv az lenne, hogy a madarakat visszatelepítsék Mauritiusra, ahonnan eredetileg is származtak. Fontos megjegyezni, hogy a feltámasztott lény csupán hasonlítani fog az egykori dodókra, hiszen biztosan nem tudják majd pontosan lemásolni a hajdan élt madarat.
Külön érdekesség, hogy a startup további 150 millió dollárt kapott a projektre, ez azt jelenti, hogy 2021 óta összesen 225 millió dollárt kalapoztak össze. A Bloomberg szerint a legutóbbi befektetési kör okán a vállalat értéke 1,5 milliárd dollárra rúg.
A nagy érdeklődés ellenére azonban sokan bírálják a projektet, mondván, nem szabadna beleszólni a természet rendjébe, illetve sok szakember szerint inkább a jelenleg is élő, veszélyeztetett egyedekkel kellene foglalkozni.
A cég azonban azt állítja, hogy ezek a projektek nemcsak a kihalt, hanem a még létező állatfajok szempontjából is rendkívül hasznosak:
Egyértelműen egy kihalási válság közepén vagyunk. A mi felelősségünk pedig az, hogy történeteket teremtsünk és izgalomba hozzuk az embereket oly módon, hogy elgondolkodjanak erről a válságról
– tette hozzá Shapiro.
Forrás: Science Alert
