Még mindig el tudod énekelni a 2000-es évek elejének slágereit, és fel tudod mondani a gyerekkori legjobb barátod telefonszámát? Nem csoda, ha így azt gondolod, hogy soha nem kell aggódnod a memóriazavarok miatt.
Pedig a demencia és az Alzheimer-kór sokkal gyakoribb, mint gondolnád. A JAMA Neurology című szaklapban 2022 októberében megjelent tanulmány szerint 10-ből 1 amerikai idős ember jelenleg demenciával él, és a 65 évnél idősebbek további 22%-a tapasztal enyhe kognitív károsodást.
Ez is érdekelhet: A kisállattartás lehet a hosszú távú szellemi frissesség titka
A kognitív hanyatlás természetes módon következik be az életkor előrehaladtával; természetes, hogy a részletekre való emlékezés, a megértés, a tanulás és a gondolkodás képessége idővel kissé romlik. De amikor ez a mindennapi élet minőségét és a boldog, egészséges és biztonságos életvitelre való képességet is befolyásolja, az már diagnosztizálható.
Fotó: Shutterstock
A családi előzmények bizonyosan szerepet játszanak a demencia és más, a kognícióval kapcsolatos betegségek kockázatában, és a tudósok felfedezték, hogy különféle szokások is elmozdíthatják a kockázatot. Az alább felsorolt dolgok mind csökkentik a kognitív komplikációk kockázatát az élet későbbi szakaszában:
- több gyümölcs és zöldség fogyasztása
- stabil vércukorszint fenntartása
- az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának korlátozása
- az egészséges vérnyomás fenntartása
- a dohányzás mellőzése
- elegendő alvás
- társadalmi szerepvállalás
- rendszeres fizikai aktivitás
Ha tovább olvasnál: Diagnosztizálták a világ legfiatalabb Alzheimer betegét
Úgy tűnik azonban, hogy a kognitív hanyatlás összes lehetséges kockázati tényezőjének megértése még mindig hiányos, ezért az Ohiói Állami Egyetem és a Michigani Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy legújabb erőfeszítéseik célja, hogy segítsenek tisztázni ezt és megelőzni a kognitív hanyatlás eseteit a jövőben.
A PLoS ONE folyóiratban február 8-án közzétett tanulmány szerint a kognitív funkciók 54 éves korban tapasztalható eltéréseinek mintegy 38%-áért egy kevésbé gyakran emlegetett tényező felelős: az iskolai végzettség, a szülők iskolai végzettsége, a háztartás jövedelme, a faj, a foglalkozás és a depressziós státusz.
A tanulmányhoz a vezető szerző, Dr. Hui Zheng, az Ohiói Állami Egyetem szociológia tanszékének professzora és csapata több mint 7000, 1931 és 1941 között született amerikai felnőtt adatait dolgozta fel. A vizsgálat tartalmazza a résztvevők egészségügyi biometrikus adatait, valamint az életmóddal kapcsolatos részleteket, például a testmozgást, a dohányzási státuszt, az orvosi diagnózisokat és a társadalmi-gazdasági tényezőket.
Dr. Zheng és csapata azt találta, hogy a korai életkörülmények és a felnőttkori betegségek és viselkedésmódok meglehetősen kis szerepet játszottak. De a társadalmi-gazdasági státusz (beleértve a személy és szülei iskolai végzettségét, jövedelmét/vagyonát és foglalkozását), a faj és a mentális egészség kombinációja együttesen 38%-kal járult hozzá a kockázati szinthez.
Ezt a tanulmányt megelőzően az orvosok és a tudósok főként azt sugallták, hogy az egyén döntései és cselekedetei számítanak a legtöbbet a kognitív funkciók fenntartásában. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy itt az ideje, hogy a társadalmi tényezőkre is fordítsunk némi figyelmet.
Forrás: Eating Well
