
A világegyetem első csillagai csordultig telíthették vízzel a kozmoszt
A csillagászok a csillagokat koruktól és fémességüktől függően populációkba sorolják – a kategorizálás során a hidrogénen és a héliumon kívül minden más elemet fémnek tekintenek. A legfiatalabb és fémben leginkább gazdag csillagok – mint például a Nap – alkotják az I. populációt. Az idősebb, kevesebb fémet tartalmazó csillagok a II. populációba tartoznak, míg az univerzumban legkorábban megjelent, hatalmas csillagok teszik ki a III. populációt.
Ez is érdekelhet! Elképesztő számok: ennyi galaxis található az univerzumban
Ezek teljes egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis minden élő dolognak, amit magunk körül látunk a Földön, ezekben a csillagokban található az eredete.
Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint ugyanisegy nemrégiben közzétett tanulmány szerint ezek a csillagok árasztották el vízzel a kozmoszt.

Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Cornell University kutatócsoportja modellezte a kisebb (13 naptömegű) és nagyobb (200 naptömegű) ősi csillagok robbanásait. Eredményeik alapján amíg a kisebb csillagok tipikus szupernóvaként pusztultak el, addig a nagyobbak úgynevezett páros instabilitással robbantak fel, ennek köszönhetően nagymértékben dúsították vízzel a környezetüket.
Ha tovább olvasnál: A sötét anyag már az ősrobbanás előtt is létezhetett
A csapat számításai szerint a csillagok maradványaiból kialakult molekulafelhők víztartalma akár harmincszorosa is lehetett a Tejútrendszerben ma létező diffúz molekulafelhőkének.
Ennek alapján a kutatócsoport azt állítja, hogy az ősrobbanás után 100-200 millió évvel a molekuláris felhőkben már elegendő víz volt jelen az élet kialakulásához.
Nyitókép: Fotó: Shutterstock