
Ezek a Costa Rica-i méhek kifejezetten döghús fogyasztására specializálódtak
A méheket általában a virágokkal és a nektárral azonosítjuk, ám létezik három olyan faj, amely teljesen eltérő irányba fejlődött. A Costa Rica környékén élő keselyűméhek rothadó húsból is képesek táplálékot előállítani, miközben különleges alkalmazkodásuk révén gond nélkül megbirkóznak a bomló anyagokkal járó kockázatokkal.
A Trigona nemzetség harminckét méhfaja közül három (Trigona crassipes, Trigona necrophaga, Trigona hypogea) egészen más életmódot folytat az általunk ismert méhekhez képest. A Costa Ricában és más dél-amerikai országokban élő keselyűméhek kifejezetten a bomló szerves anyagok, köztük a rothadó hús fogyasztására specializálódtak. Bár a virágokat teljesen mellőzik, bizonyos növények cukros váladékát elfogyasztják, és rendkívül fejlett szaglásuknak köszönhetően már messzi távolságból is képesek érzékelni a bomló anyagok szagát, amely számukra a táplálékot jelzi.
A rothadó hús persze tele van baktériumokkal és potenciálisan veszélyes toxinokkal. A kutatások szerint a keselyűméhek a káros hatást egy sajátos biológiai védekező rendszerrel semlegesítik. Egy 2021-es vizsgálat kimutatta, hogy bélmikrobiomjuk jelentősen eltér a növényevő rokon fajokétól, és olyan savkedvelő baktériumokat tartalmaz, amelyek segítik a hús lebontását, miközben védelmet nyújtanak a kórokozók ellen is. Érdekesség, hogy hasonló mikroorganizmusokkal rendelkeznek a dögevő állatok is, például a keselyűk és hiénák. Ez arra utal, hogy bár különböző fajokról van szó, a hasonló étrend mégis hasonló biológiai megoldásokkal járhat együtt.
A kutatók szerint az említett baktériumok nemcsak a táplálék feldolgozásában segítenek, hanem a méhek túlélését is biztosítják a fertőzésekkel szemben. A keselyűméhek emellett speciális rágószervekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra a hús feldarabolását.
Viselkedésük több ponton mégis hasonlít a közismert méhekéhez: a megszerzett táplálékot visszaszállítják a kaptárba, ott tárolják, majd a lárváknak adják, mivel a magas fehérjetartalmú étrend elengedhetetlen fejlődésükhöz. Még a virágpor szállítására szolgáló „kosarakat” is sajátos életmódjukhoz alakították, ezekben hordják a húsdarabokat.
Fontos tisztázni, hogy a fajok nem készítenek klasszikus értelemben vett mézet a húsból. A kutatások szerint több, egymáshoz hasonló faj viselkedését korábban összemosták, pedig valójában eltérő módon kezelik a nektárt és az állati eredetű anyagokat.
A Trigona hypogea esetében azt figyelték meg, hogy a méhek a növényi eredetű, cukros anyagokat és a felöklendezett húsból származó fehérjedús pépet külön tárolták, majd ezek később egyfajta érlelés során keveredtek, és így alakult ki egy édes, táplálékként használt anyag. Azonban ez sem nevezhető méznek, mert nem nektárból készül. A Trigona necrophaga faj pedig nektárból valódi mézet készít, míg a dögből származó anyagokat külön mirigyváladékként dolgozzák fel, amelyet fehérjeforrásként használnak. A két anyagot ebben az esetben egyáltalán nem keverik össze.
Olvasd el ezt is!