A tudósok felfedezték, hogy a nőstény békák számos módot kifejlesztettek arra, hogy kibújjanak a párzás alól, beleértve a hempergést, a morgást és még a saját haláluk színlelését is.
Az európai gyepi békák (Rana temporaria) robbanékony szaporodóként ismertek, amelyek tucatjával gyűlnek össze, hogy a tavakban párosodjanak. Általában a hímek száma meghaladja a nőstényekét, ami azt jelenti, hogy egyszerre hat vagy több hím is versenyezhet egy nőstényért az úgynevezett párzási bálban. A nőstények azonban számos technikát fejlesztettek ki ennek elkerülésére – írja a Live Science.
Ez is érdekelhet: Ezért világít néhány béka naplementekor
Ahelyett, hogy passzívak és tehetetlenek lennének, azt találtuk, hogy a nőstények három kulcsfontosságú stratégiát tudnak alkalmazni arra, hogy elkerüljék a hímeket, akikkel nem akarnak párosodni: vagy azért, mert nem állnak készen a szaporodásra, vagy esetleg azért, mert nem akarnak egy bizonyos hímmel párosodni
– mondta Carolin Dittrich, a berlini Természettudományi Múzeum kutatója.
A kutatók a szaporodási időszakban hím és nőstény békákat gyűjtöttek egy tóból, és vízzel teli tartályokba osztották őket, így minden tartályban két nőstény és egy hím volt. Ezután pedig egy órán keresztül filmezték a békákat.
A hímek által megragadott 54 nőstény 83%-a a hátára fordult válaszul a közeledésre. A hím így szintén a víz alá került, ezért elengedte a nőstényt, hogy elkerülje a fulladást.
A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a nőstények 48%-a morgó hangokat adott ki. Dittrich szerint ezek a morgások a hím békák hangjaihoz hasonlóak, így ezekkel próbálják elriasztani őket attól, hogy rájuk másszanak.
Olvasd el ezt is! Ezért lettek feketék a csernobili békák
De azt is észrevették, hogy a nőstények egyharmada körülbelül két percig mozdulatlanul, kinyújtott végtagokkal feküdt, miután egy hím felültette őket. Ez pedig olyan, mintha halottnak tettetnék magukat, bár a kutatók egyelőre nem tudjuk bizonyítani, hogy ez tudatos viselkedés vagy csak automatikus válasz a stresszre.
A kisebb, általában fiatalabb nőstény békák a legnagyobb valószínűséggel mindhárom elrettentő stratégiát alkalmazták, míg a nagyobb és idősebb nőstényekre ez nem volt jellemző. Így a kisebb békák jobban el tudtak menekülni a hímek közeledése elől, mint a nagyobbak
– tette hozzá Dittrich.
Összességében pedig a hímek által felültetett nőstények 46%-a sikeresen megszökött. Bár a kísérletek eltérhetnek a valóságos forgatókönyvtől, a kutatók szerint ezeket a stratégiákat már megfigyelték a vadonban is.
