Vadim Sadovski/Shutterstock
augusztus 08., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Hétvégén jön az év leggyönyörűbb bolygóegyüttállása: táncot jár a Vénusz és a Jupiter

Augusztus 11. és 13. között a kora hajnali órákban különleges égi jelenségnek lehetünk tanúi: Naprendszerünk két legfényesebb bolygója, a Vénusz és a Jupiter szoros együttállásban jelenik meg a keleti égbolton. A látvány már szabad szemmel is lenyűgöző, de egy kisebb csillagászati távcsővel az apróbb részleteket is megfigyelhetjük.

A legjobb megfigyelési időszak mindhárom nap hajnali 4:00 és 5:15 közé esik, mielőtt a felkelő nap fénye elhomályosítaná a bolygókat. A tökéletes látványhoz érdemes keleti irányú, tereptárgyaktól mentes kilátást keresnünk. A bolygópáros az Ikrek csillagkép közelében lesz látható, nagyjából 13 fokkal a horizont fölött.

Augusztus 11-én a Vénusz lesz a fényesebb (-4,0 magnitúdó). A Jupitertől jobbra és kissé feljebb lesz látható, és a két bolygó között 1,4 foknyi távolság lesz – ez még egy egyszerű kétszemes távcsővel (binokulárral) is kényelmesen megtekinthető. A Jupiter négy legnagyobb holdját (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) is megfigyelhetjük, egy csillagászati távcső képén pedig még a gázóriás felhősávjai is feltűnhetnek.

Augusztus 12-én lesz a legszorosabb az együttállás: a két bolygó közötti távolság mindössze 51 ívperc lesz – kevesebb, mint két telihold átmérője. Ekkor a Vénusz már jobbra és kissé lentebbre mozdul, a Jupiteren pedig átvonul az Europa, amely 04:17-kor tűnik elő a bolygó előtt. A távcsöves megfigyelők ezen a hajnalon a Jupiter Nagy Vörös Foltját is láthatják – ez a Naprendszer legnagyobb vihara, átmérője mintegy 14 000 km.

Augusztus 13-án hajnalban zárul a bolygók tánca – ekkor a Vénusz a Jupiter alatt lesz megfigyelhető, a négy Galilei-hold pedig kivételesen a bolygó egyazon oldalán sorakozik majd fel.

A Vénusz és a Jupiter együttállása (illusztráció)
Fotó: Renata Barbarino/Shutterstock

A Vénusz és a Jupiter együttállása azért jöhet létre, mert a bolygók nagyjából azonos síkban, az úgynevezett ekliptika mentén keringenek a Nap körül – ez valójában nem más, mint a Föld Nap körüli keringési pályasíkjának égi vetülete. A Naphoz közelebb keringő bolygók gyorsabban haladnak pályájukon, mint a távolabb keringő társaik: a Merkúr például mindössze 88 földi nap alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül, míg a Neptunusznak ehhez több mint másfél évszázadra, 165 évre van szüksége. A közös pályasík és a különböző keringési sebességek következtében időnként olyan látványos együttállások mutatkoznak, amelyek során két vagy több bolygó az égen egymáshoz nagyon közel tűnik fel – ritka esetben olyan közel, hogy az egyik el is takarhatja a másikat.

Az augusztus közepi jelenség 2025 talán legszebb bolygóegyüttállása, legközelebb 2026 júniusában figyelhetünk meg hasonlót. A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programokkal készül az alkalomra.

Nyitókép: A Jupiter (illusztráció) / Vadim Sadovski/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök