Fotó: Nancy Pauwels/Shutterstock
május 15., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Az Alpokhoz hasonló hegység bújik meg mélyen az Antarktisz jege alatt

Te is elképzelted már, hogyan néz ki az Antarktisz a vastag jégtakaró alatt? A fagyott világ mélyén hegyek, völgyek és síkságok bújnak meg; egyes csúcsok, mint a hatalmas Transzantarktiszi-hegység, a jég fölé emelkednek, míg mások, mint például a titokzatos Gamburtsev-hegység, teljesen el vannak temetve a jég alatt Kelet-Antarktiszban. Egy új kutatás most a mélyére ásott a dolgoknak.

A hegyláncok általában ott keletkeznek, ahol két tektonikus lemez ütközik, csakhogy Kelet-Antarktisz már több százmillió éve tektonikailag stabil terület. Egy új tanulmány most arra világít , hogy a Gamburtsev-hegység több mint 500 millió évvel ezelőtt emelkedett ki, amikor különböző lemezek ütközéséből létrejött a Gondwana szuperkontinens. A kutatók szerint ez az esemény új megvilágításba helyezi, hogyan alakulnak ki a kontinensek és hegységek a geológiai időskálán, és azt is segít megérteni, miért maradt Kelet-Antarktisz belső része ennyire stabil.

Egy eltemetett titok

A Gamburtsev-hegység Kelet-Antarktisz jégtakarójának legmagasabb pontja alatt húzódik, és először egy szovjet expedíció fedezte fel 1958-ban. Mivel a hegység teljes egészében jég alatt van, a Föld egyik legkevésbé ismert tektonikus képződménye maradt. A kutatók számára ez rejtély: hogyan keletkezhetett és maradhatott fenn egy ekkora hegylánc egy stabil kontinens belsejében?

Ezt is olvasd el! Óriás tengeri pókok bukkantak elő az Antarktisz jege alól

A lemeztektonikai modellek szerint a mai Kelet-Antarktiszt alkotó kéreg legalább két ősi kontinens összeolvadásával jött létre több mint 700 millió évvel ezelőtt. Ezeket korábban egy hatalmas óceán választotta el. A kontinensek ütközése vezetett a Gondwana kialakulásához, amely Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, India és Antarktisz területét foglalta magában.

A tanulmány szerint a Gamburtsev-hegység az ütközés során alakult ki: az erőhatás következtében forró, részben olvadt kőzetek áramlottak fel mélyről a hegység alatt. A kéreg megvastagodott és felmelegedett, ami instabillá tette, és idővel saját súlya alatt kezdett összeroskadni.

A felszín alatt a forró kőzetek oldalirányban kezdtek el mozogni – ezt a folyamatot gravitációs szétterülésnek nevezik. Ez részben összeomlasztotta a hegységet, de megőrzött egy vastag kéreggyökeret, amely a Föld köpenyébe nyúlik – derül ki a Science Alert írásából.

Figyelmedbe ajánljuk! Vulkánkitöréseket idézhet elő az olvadó jégtakaró az Antarktiszon

Kristály-időkapszulák mesélnek a múltról

A kutatók apró cirkonkristályokat vizsgáltak – a cirkonokat „időkapszuláknak” is nevezik, mert kis mennyiségű uránt tartalmaznak, így pontos kormeghatározásra alkalmasak.

Ezek az ásványok megőrizték a hegység történetét: a Gamburtsev-hegység kb. 650 millió éve kezdett kiemelkedni, 580 millió éve érte el a Himalája méreteit, majd kb. 500 millió éve következett be a kéregolvadás és az összeomlás.

Ez a kutatás alátámasztja, hogy az Antarktisz geológiai szempontból még mindig egy ismeretlen világ, és a jég alatt rejtőző titkok feltárása csak most kezdődik igazán.

Nemrégiben számoltunk be például arról az eseményről, amikor is az Antarktiszról leszakadt egy jéghegy, az alatta felfedezett mélytengeri világ pedig még a tudósokat is megdöbbentette: elképesztően gyönyörű és lélegzetelállító élővilágot találtak.

Nyitókép: Fotó: Nancy Pauwels/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök