Több tízezer évvel tovább éltek az európai vízilovak, mint eddig hittük
Egy új kutatás szerint a vízilovak jóval később tűntek el Európából, mint ahogy azt eddig hittük: németországi fosszíliák alapján akár 80 ezer évvel tovább is élhettek a kontinensen.
A korábbi feltételezések szerint a faj nagyjából 115 ezer évvel ezelőtt pusztult ki Közép-Európában a lehűlő éghajlat miatt. Azonban a Németország délnyugati részén, a Felső-Rajna-árokban talált csontleletek egészen más történetet mesélnek: ezek szerint a vízilovak még 47–31 ezer évvel ezelőtt, vagyis jóval a jégkorszak kezdetét követően is jelen voltak a térségben.
A szénizotópos vizsgálatok 19 példány maradványait elemezték, és megerősítették, hogy a vízilovak a jégkorszak egy viszonylag enyhébb szakaszában éltek. Ez azt is jelenti, hogy a gyapjas mamutokkal és gyapjas orrszarvúakkal egy időben vándoroltak Európa középső vidékein.
A genetikai elemzések ráadásul azt is kimutatták, hogy ezek a jégkorszaki európai vízilovak ugyanahhoz a fajhoz tartoztak, mint a ma Afrikában élő víziló (Hippopotamus amphibius). A populáció genetikailag nagyon kevéssé volt változatos, ami arra utal, hogy kicsi, elszigetelt közösségben éltek az állatok, írja az IFLScience.
A tanulmány vezető szerzője, Patrick Arnold szerint mindez alapjaiban változtatja meg, amit a vízilovak európai történetéről gondoltunk. A kutatók szerint a felfedezés túlmutat önmagán: új képet ad arról, mennyire változatos volt a jégkorszaki éghajlat Európában, és arról is, hogy a különböző állatfajok miként alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz.
Olvasd el ezt is!