Az elmúlt években egyre több tudományos tanulmány támasztotta alá a riasztó hipotézist, miszerint az Alzheimer-kór nem csak egy betegség, hanem egy fertőzés.
Bár e fertőzés pontos mechanizmusait a kutatók még mindig próbálják felfedezni, számos tanulmány arra utal, hogy az Alzheimer-kór terjedése messze túlmutat azon, amit eddig gondoltunk.
Az egyik ilyen, 2019-ben közzétett tanulmány az eddigi egyik legmeghatározóbb nyomot sugallta az Alzheimer-kór mögött álló bakteriális kórokozóra, és ez egy kissé váratlan helyről származik: a fogínybetegségből.
A vezető szerző, Jan Potempa, a Louisville-i Egyetem mikrobiológusa által vezetett tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában felfedezték a Porphyromonas gingivalist – a krónikus periodontitis (más néven foggyökérhártya-gyulladás) kórokozóját .
Nem ez volt az első alkalom, hogy a két tényezőt összefüggésbe hozták, de a kutatók ezúttal tovább mentek.
Egerekkel végzett kísérletek során a kórokozóval való szájüregi fertőzés a baktérium agyi kolonizációjához vezetett, az Alzheimer-kórral általánosan összefüggésbe hozott ragadós fehérjék, az amiloid béta (Aβ) fokozott termelésével együtt.
A kutatócsoport, amelyet a Cortexyme gyógyszeripari startup koordinált, és amelynek társalapítója az első szerző, Stephen Dominy volt, azonban nem állította, hogy végleges bizonyítékot talált az Alzheimer-kórral való összefüggésre. De egyértelmű volt, hogy úgy gondolták, itt egy erős vizsgálati vonalról van szó.
A kutatócsoport emellett a baktérium által elválasztott gingipain nevű toxikus enzimeket azonosított az Alzheimer-kóros betegek agyában, amelyek korreláltak a betegség két különálló markerével: a tau fehérjével és egy ubikvitin nevű fehérjecímkével.
De ami még ennél is meggyőzőbb, a csoport azonosította a toxikus gingipainoket olyan elhunyt emberek agyában, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt.
Ez azért fontos, mert bár a P. gingivalist és a betegséget már korábban is összefüggésbe hozták, azt sosem tudták bizonyítani, hogy az ínybetegségek okozzák-e az Alzheimer-kórt, vagy a betegség miatti rossz szájápolás miatt szaporodtak-e meg a toxikus enzimek.
Az a tény, hogy a gingipainok alacsony szintje még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, füstölgő pisztoly lehet – ami arra utal, hogy náluk is kialakulhatott volna a betegség, ha tovább élnek.
A gingipain antigének azonosítása az Alzheimer-kórban szenvedő és az Alzheimer-kórképet mutató, de demenciát nem diagnosztizáló egyének agyában is amellett érvel, hogy a P. gingivalisszal való agyi fertőzés nem a demencia kialakulását követő rossz fogászati ellátás eredménye vagy a betegség késői stádiumának következménye, hanem egy korai esemény, amely megmagyarázhatja a középkorú egyéneknél a kognitív hanyatlás előtt talált patológiai elváltozást
– magyarázták a szerzők tanulmányukban.
Továbbá a vállalat által kifejlesztett COR388 nevű vegyület egerekkel végzett kísérletekben kimutatta, hogy képes csökkenteni a kialakult P. gingivalis baktérium mennyiségét, miközben az amiloid-béta-termelődést és az ideggyulladást is csökkenti.
Meg kell várnunk, hogy a jövőbeni kutatások mit tárnak fel erről a kapcsolatról, de a kutatói közösség óvatosan optimista.
A baktérium mérgező fehérjéit célzó gyógyszerek eddig csak egerekben mutattak jótékony hatást, ugyanakkor mivel több mint 15 éve nincs új demenciakezelés, fontos, hogy minél több megközelítést teszteljünk az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kezelésére
– nyilatkozta David Reynolds, az Alzheimer's Research tudományos vezetője.
Forrás: Science Alert
