Történelmi meglepetés: afrikai nagyszülei voltak két 1300 éve élt angolszásznak

A kutatók egy fiatal lány sírját találták meg Kentben, az Updown nevű temetkezési helyen, valamint egy férfiét Dorset megyében, Worth Matravers faluban – mindkét lelőhely a Római Birodalom bukása utáni időszakra, az angolszász kor elejére datálható. A legtöbb ott eltemetett ember DNS-e észak-európai vagy brit-ír származásra utal, ez a két fiatal azonban kivételt jelentett.

Amikor a szakértők megvizsgálták az Updown temető 47-es számú sírjában talált lány DNS-ét, meglepő eredményre jutottak: genetikai örökségének egy része szubszaharai Afrikából származott. A kutatók szerint a lány felmenői között volt valaki, aki Nyugat-Afrikából érkezhetett Britanniába – DNS-e hasonlóságot mutatott például a mai joruba, mende, mandenka és esan népcsoportok genetikai állományával. Hasonló eredményt hozott a dorseti fiatal férfi vizsgálata is: az ő génjeiben is kimutatható volt ez az örökség, méghozzá 20-40 százalékban – ami arra utal, hogy egyik nagyszülője vagy több közeli őse ebből a térségből származhatott. Mindkét ember édesanyja viszont valószínűleg észak-európai volt – ezt a mitokondriális DNS vizsgálata mutatta ki, amely az anyai ágon öröklődik. A többi, úgynevezett autoszomális DNS-ük viszont egyértelműen kevert származásra utal.

A kutatók szerint a fiatalok afrikai felmenői valószínűleg a 6. század közepe és a 7. század eleje között kerülhettek kapcsolatba Európával, majd ők – vagy közvetlen leszármazottaik – jutottak el Britanniába. Ez a korszak éppen egybeesett azzal, hogy a Bizánci Birodalom visszahódította Észak-Afrikát a vandáloktól (i. sz. 533–535).

A temetkezések is sokat elárulnak: az updowni lányt egykori közössége tisztelettel temette el – sírjában egy kést, egy kanalat, egy csontfésűt és egy díszes edényt is találtak. DNS-vizsgálattal az is kiderült, hogy a temetőben más családtagjai is nyugodtak – számol be róla a Live Science. A worth matraversi fiatal férfit egy másik, idősebb férfival együtt temették el – bár nem voltak rokonok.

Tracy Prowse kutató szerint nem meglepő, hogy már a 7. századi Britanniában is éltek afrikai származású emberek – mint emlékeztetett, már a római korban is jelen voltak hasonló hátterű személyek, köztük a híres Ivory Bangle Lady Yorkból, akinek valószínűleg észak-afrikai felmenői voltak. Duncan Sayer, a kutatás egyik vezetője azonban így nyilatkozott:

Szerinte sokkal valószínűbb, hogy a DNS-ben kimutatott afrikai örökség egy újabb, a 6. század közepén bekövetkező migrációs hullámhoz köthető. Ekkoriban a Bizánci Birodalom visszafoglalta Észak-Afrikát a vandáloktól, és ez a fordulópont lehetővé tehette, hogy Afrika és Európa között új kapcsolatok alakuljanak ki. A kutatók szerint az afrikai származásra utaló genetikai nyomok ugyan váratlanok, de összhangban állnak a korabeli régészeti és történelmi adatokkal – és új fényt vetnek a brit középkor korai időszakának sokszínűségére.