Nem a földmozgások, hanem a szárazság miatt emelkedik egyre jobban ki az óceánból Dél-Afrika
Bizonyos dél-afrikai területeken a föld évente akár 2 milliméterrel is megemelkedik. Ezt a jelenséget korábban geológiai okokkal magyarázták, például a Föld mélyéből felfelé áramló forró anyagú „köpenycsóvákkal”, amelyek megemelik a földkéreg felső rétegeit. A Bonni Egyetem kutatói azonban új elmélettel álltak elő: szerintük az emelkedés fő oka nem a geológiai tevékenység, hanem az aszályok és a vízhiány.
Dél-Afrikában egy fejlett GPS-hálózat milliméter pontossággal figyeli a földfelszín mozgásait; a megfigyelések eredményei kimutatták, hogy 2012 és 2020 között átlagosan 6 milliméterrel emelkedett a felszín, különösen a Nyugati-Fokföld tartományban, amely súlyos aszály sújtott 2015 és 2019 között. Más régiók – például Pretoria és KwaZulu-Natal északi része – is hasonló jelenséget mutattak, bár igaz, hogy kisebb mértékben. A korábbi elképzelés szerint ezt a földemelkedést a mélyből felfelé ható forró köpenycsóva okozta. A szóban forgó kutatás viszont egy másik okot talált: a víztömeg elvesztését.
A kutatók csapadékmintákat vizsgáltak meg, és azt látták, hogy ahol súlyosabb aszály volt, ott jobban emelkedett a földfelszín is. Ehhez a GRACE nevű műhold-hálózatot használták, amely a Föld gravitációs változásait méri, így követni tudja, hogyan változik a felszíni és felszín alatti vízmennyiség. A műholdas és hidrológiai adatokból egyértelműen kiderült, hogy minél kevesebb víz van egy területen, annál jobban emelkedik ott a föld.
A kutatók szerint a jelenséget úgy lehet elképzelni, mint egy szivacsot vagy hablabdát:
A GPS-alapú mérések új lehetőséget adnak arra, hogy pontosan nyomon kövessük az aszályokat és a talajvízszint csökkenését. Ez különösen fontos, mert a felszín alatti vízkészleteket rengeteg célra használják: ivóvízre, mezőgazdaságra és iparra is.
Az Interesting Engineering szerint, mivel a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek az aszályok, ez a fajta nyomonkövetés kulcsfontosságú lehet a jövőben. Dél-Afrika példája intő jel: 2015 és 2019 között olyan súlyos aszály sújtotta az országot, hogy Fokvárosban a teljes vízellátás összeomlása fenyegetett – ez az esemény Day Zero néven híresült el.
A Föld felszíne folyamatosan változik a mélyben mozgó tektonikus lemezek miatt. A kontinensek, ahogy ma ismerjük őket, geológiai értelemben viszonylag új képződmények: például Dél-Amerika és Afrika mintegy 138 millió évvel ezelőtt váltak szét – ahogy arról nemrég beszámoltunk, most egy hasonló folyamat tanúi lehetünk Afrika keleti részén, ahol egyre több jel utal arra, hogy a kontinens lassan, de biztosan kettészakad.
Olvasd el ezt is!