A trauma elfelejtéséért és megtartásáért versengő agysejteket fedeztek fel

A trauma elfelejtéséért és megtartásáért versengő agysejteket fedeztek fel

Az egereken végzett kísérletben kétfajta sejtcsoportot fedeztek fel: az egyik a trauma megtartásáért, másik az elnyomásáért küzd.


Egereken végezték azt a vizsgálatot, melynek során a szakemberek kétfajta sejtcsoportot fedeztek fel, az egyik az emlék fennmaradását, másik az eltűnését szorgalmazná.

Az eredmény rendkívül jelentős lehet a PTSD (poszttraumás stressz zavar) kezelésében, de az alkoholbetegség megértésében is segíthet, ami gyakran a traumás emlékek fennmaradásából következik.

A Nature folyóirat számolt be az új kutatásról, amelyet svájci, németországi és amerikai kollégákkal együttesen végeztek az Országos Egészségügyi Intézet részét képező Nemzeti Alkoholhasználati és Alkoholizmus Intézet (NIAAA) tudósai.

"Idővel a traumát átélt szorongás alábbhagy néhány ember számára, mivel a trauma emlékei megszűnnek féltő választ kiváltani"

– nyilatkozta Dr. George F. Koob, a NIAAA igazgatója. Elmondása alapján ugyanakkor

„A traumát átélt más emberek számára azonban a félelmetes emlékek továbbra is fennállnak, és hátrányosan befolyásolhatják a mindennapi tevékenységekben való részvételük képességét".

A félelmetes emlékek sajnos akkor is fennmaradhatnak, ha valaki többször is találkozik a traumás élményhez kapcsolódó ingerekkel.

A tanulmány rávilágít azokra a specifikus idegi áramkörökre, amelyek alapjául szolgálhatnak a traumával kapcsolatos emlékek kihalásának vagy fennmaradásának.

A vizsgálatban az egerek esetében az amygdala körüli sejtcsoportokat vizsgálták. Az amygdala, vagyis a mandulamag az érzelmek feldolgozásának központja, ezért szerepet játszhat a félelmet keltő emlékek megtartásában vagy elfelejtésében.

Amikor sokkot adtak az állatoknak, azt találták, hogy két sejtcsoport aktivizálódik, az egyik a félelemre adott reakciót meg szeretné erősíteni, a másik elnyomná azt.

Egy szinaptikus gátlásnak nevezett folyamat révén ráadásul hatékonyan versenyeznek ezek egymással, annak érdekében, hogy meghatározzák az egyes emléknyomok relatív erősségét, ennélfogva pedig az állat által mutatott védekező magatartás szintjét is beállítják.

Ezek a sejtcsoportok emellett más félelemszabályozó agyi rendszerekkel is kapcsolatban álltak.

A vizsgálat tehát egy egész idegi áramkört azonosított, amely a félelem szintjét szabályozza egy traumás esemény hatására.

A kutatók szerint a tanulmány felveti a kérdést, hogy vajon az áramkör rendellenessége okoz-e olyan ismert mentális betegségeket, mint a PTSD.

(Forrás: National Institutes of Health)

A figyelmetekbe ajánljuk