A „kivételes leletnek" nevezett érméket 2021 áprilisában fedezték fel az Asztúria régióban található Bercio La Cuesta barlangjában, a részleteket a madridi egyetem múlt hónapban megjelent Journal of Prehistory and Archaeology című folyóiratban ismertették.
Az érméket valószínűleg egy borz ásta ki, aki élelem után kutatott a Spanyolországot 2021 januárjában megbénító hatalmas hóvihar idején.
Abban az időben sok élőlény küzdött azért, hogy bogyókat, férgeket vagy rovarokat találjon, és ez a szerencsétlen állat csak egy maréknyi ehetetlen fémkorongot ásott ki, amelyet később egy helyi lakos szúrt ki.
A barlang padlóján... a homokban, amelyet valószínűleg a borz ásott ki a telepének bejáratánál, megtaláltuk az érméket
– írták a régészek, miután 209 érmét találtak, amelyek a Kr. u. 3. és az 5. század közötti időszakból származnak.
E késő római kori leletek többsége az északi és keleti Földközi-tenger térségéből származik, Antiochiából, Konstantinápolyból, Szalonikiből, amely később Rómán és a dél-franciaországi Arles-on és Lyonon keresztül jutott el hozzájuk, bár legalább egy érme Londonból származik
– folytatták.
A kutatók szerint az érmék valószínűleg a politikai instabilitás miatt kerültek oda, amely különösen az 5. században az Ibériai-félsziget északnyugati részére benyomuló germán nép, a szuébiaiak inváziójához kapcsolódik.
Forrás: Phys.org